Grafománia

„Az írás egyetlen szabályt ismer: hogy legyen mit mondanod.” /Schopenhauer

Revolvermaps
Meteorológia

Hőtérkép

Üdvözöllek!



"Ki tudja hol kezdődik el az emlék
Ki tudja hol ér véget a jelen
Hol lényegül át románccá a nemrég
S hol lesz fakó papír a gyötrelem"
/Aragon/"

Legfrissebb bejegyzések
Legnépszerűbb bejegyzések
  1. Kripták fosztogatói
  2. Égzengés, istencsapás
  3. A félelem szaga
  4. A Giorgione-mítosz
  5. Az orgazmus arcai
  6. Tetten ért elmebaj
  7. A szépségkirálynő gyilkosa
  8. TUDAT holtjátéka
  9. Corvin János horoszkópja
  10. Látomások birodalma
  11. Őrült Joe
  12. Az első kőtől az utolsóig
  13. Olvasás lótuszülésben
  14. A Mnemosyné Atlasz
  15. Horror a festővásznon
  16. A mormonok fekete báránya
  17. Az agy rejtett dimenziói
  18. Clara Haber mennybe menetele
  19. Az élet rulettje
  20. Ki volt Wilfrid Michael Voynich? 2.
  21. A rosztovi rém elmekórtana
  22. Voynich-kézirat 1.
  23. Történhetett volna másként
  24. Észbontó rajongó
  25. Látni, ami nincs
  26. Bearanyozott Petőfi
  27. Élményvadászok
  28. Hirhedt sorozatgyilkosok I.
  29. Öreg néne őzikéje
  30. Isteni szikra
  31. Tűzriadó
  32. Van humorod?
  33. Összetört szív szindróma
  34. Különös ismertetőjelek
  35. Búcsúlevelek
  36. Varázslatos színek
  37. Pfilf néni kinyomozta
  38. Emlékeimben élnek
  39. Suzane vezeklése
  40. Marcellus, a hódító
  41. Időskori szex
  42. Én tudom, hogy te tudod...
  43. Szegény Mary
  44. Horror a festővásznon
  45. Kihallgatás és a rendőri brutalitás
  46. Ahol a holtak tanítják az élőket
  47. A rosztovi rém
  48. Oszlopos Simeon
  49. Írás
  50. Voynich-kézirat
  51. Gyógyír a honvágyra
  52. A sors nem egyszemélyes
  53. Repülő Szabó
  54. A sors fonala
  55. Szexuális ragadozók II.
  56. Sokkoló otthonok
  57. A jó házi koszt
  58. Ördögi körben
  59. Kurtizánok kliensei
  60. Vámpírok börtönben
  61. Nyaralás az Északi-sarkon
  62. Üss vagy fuss
  63. Fantasy
  64. Vesztesnek születtek?
  65. Tökéletes élmény
  66. A legendás bíró halála
  67. Szenvedélyük a betű
  68. A misszionárius vértanúsága
  69. János bácsikám emlékére
  70. A félelem szaga
  71. Ahol a holtak tanítják az élőket
  72. Tündérek vér nélkül
  73. Szuperek vagy lúzerek?
  74. Egy kislány emlékére
  75. Kalózok fogságában
  76. Égzengés, istencsapás
  77. Honnan tudja a szotyi...?
  78. Héja-nász
  79. Székelyek menetelése
  80. Zárt osztály
  81. Vészreakció
  82. Szívtelen nemzedék
  83. Kéjjel teli szenvedés
  84. A filozófus kő
  85. Felajánlod a szerveidet?
  86. A halhatatlanság ígérete
  87. Nemek harca
  88. Corpus delicti
  89. Szoktál filozófálni?
  90. A pedofília mélylélektana I.
  91. Keresztes háború
  92. Egy nap Pesten
  93. Levágott fejek a hatoson
  94. Milyen az egód?
  95. Rezső királyfi nőügyei
  96. Legyőzik a félelmet
  97. Sötét hármassal soha...
  98. Kipróbáltam a hipnózist
  99. Múmiákat macerálnak
  100. Agykurkász
  101. Méregkeverők nyomában
  102. Akinek semmi sem szent
  103. Kifogni az aranyhalat
  104. Csodálatos elme
  105. Isten patikája ölhet is
  106. Elmekór-kép
  107. A mi kis gyarmatunk
  108. Halálba kergették?
  109. Utolsó kívánság
  110. Válás Habsburg módra
  111. A harakiris hazatalált
  112. Utolsó szívdobbanás
  113. Bűnjeleket örökölt
  114. "Élőpajzs voltam"
  115. Szex az átkosban
  116. Bering arca
  117. Fitofoto...?
  118. A melankólia anatómiája
  119. Ötletek a múltból
  120. Üss vagy fuss!
  121. Besence Open
  122. Egyszer volt egy kolónia...
  123. Festmények vándorúton
  124. A memória kincsei
  125. Falusi Rómeó
  126. Beszédes múmiák
  127. Sokkoló fotók
  128. A sors fonala
  129. Harmadik létforma?
  130. Kik azok a kimérák?
  131. Micsoda a csoda?
  132. Utolsó kívánság
  133. Hegyi beszéd
  134. Utolsó szívdobbanás
  135. Az erőszak kémiája
  136. Mit álmodtál?
  137. Houdinire hajazott
  138. Utolsó a sorban
  139. Fantomkép-rajzoló
  140. Betegek vagy szörnyetegek? II.
  141. Akiket az ág is húz
  142. Sakálnyelv
  143. Ördögi körben
  144. Tavasz a télben
  145. Félsz a haláltól?
  146. Arcolvasók
  147. Álmok, vágyak, remények
  148. Bazi nagy patkányirtás
  149. Negyedik dimenzió
  150. Édesanyám emlékére
  151. Örök hűség
  152. Van humorod?
  153. Írásszenvedély
  154. Halálbiztos tippek
  155. Akarsz-e örökké élni?
  156. Eredeti vagy hamis?
  157. Titokzatos nép
Feedek
Megosztás

Ötletek a múltból

A korszakalkotó zseniális találmányok megváltoztatták az életünket, ott vannak a mindennapjainkban. Ám a mulatságos, meghökkentő, olykor bizarr kreálmányok némelyike sem merült feledésbe.

Cs. Hódi Pál budapesti alkalmi munkás ötleteivel szinte megrohamozta a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságot. 1941-ben tíz fenomenális újítására kért szabadalmi oltalmat, köztük a fűthető lábbelire. Nem csoda, hisz télvíz idején majd lefagyott a lába. A leírás és a hozzá csatolt ábra szerint a cipő, ill. a csizma talprészébe helyezték a villamos vagy „lángzós” fűtőtestet, a lábat pedig azbeszt védte az égési sérülésektől. „A talpon és a sarkon kéményszerű nyílások vezetették ki a füstöt. A láng kicsapódását és a robbanásokat rézszita hárította el. (Fűthető ruházatokra manapság is van igény, 40 ezer forintért távirányítós zokni is kapható.)

A pocakos férfiak kedvéért találták fel a hózentrógert. Prototípusát egy barmeni gyáros 1896-ban mutatta be. A rá következő évben egy boroszlói kereskedő kidolgozta a hordággyá alakítható változatot. Igen praktikusnak tűnt betegápolók, tűzoltók, katonák számára. Az  erős, oldalsó szíjakon át két rúd (sétabot, vagy akár fegyver) „tolatik”, a beteget pedig a hevederre ültetik. A hózentróger megoldotta a gatyalecsúszás problematikáját, de a cipzáras slicc  sok galyibát okozott. Az anomáliák röviden így foglalhatók össze: szétnyílik, amikor nem kéne; nem nyílik ki, amikor kéne; ha mégis beindul, a fogazat becsípi amit nem kéne.  Nos, a biztonságosan és tökéletesen működő változat  kiagyalása a jövő géniuszaira vár.

Az urak a nadrágjukban hordják a marsallbotot, de mi a helyzet a hölgyekkel? A bunda bugyi a mai tangákhoz képest, elég durva találmány. Szelídebb változata az egészségi alsószoknya, amelyet Kremen Leonora zsolnai kertész-kisasszony szabadalmaztatott 1902-ben. A bélelt, zsákszerű alsóneműt pehelytollakkal töltötte meg, és mint a paplant steppelte, hogy a pihék ne csússzanak az aljába. Azoknak a ajánlotta, akiknek érzékeny a veséjük, vagy könnyen felfáznak. Akkoriban a gömbölyded formák voltak divatosak, ezért a nagy kuffer nem számított hátránynak.

Hajdanán a férfias megjelenéshez hozzátartozott a bajusz. Akinek nem nőtt szőr az orra alatt, az „kente, fente ő azt írral, kígyóhájjal, medvezsírral, ebkaporral, kutyatéjjel”, amint azt tudjuk Arany János verséből is. Némely bajusz formájához kevés volt az olló. A peckes, a felfelé kunkorodó bajuszhoz elengedhetetlen volt az éjszaka viselt bajuszkötő, amelynek madzagját a fülre akasztották. 1896. és 1922. között összesen huszonnégy újítást adtak be. Volt higiénikus, szétszedhető, kikapcsolható és cserélhető betétes is.  A hajhálónak nem volt ekkora keletje, miután a kackiás bajusz ritkán párosult dús hajkoronával.

A kopaszodást akarta megelőzni 1903-ban egy pesti doktor hajnövesztő hálósipkájával. A hajszesz receptjét is megadta. A glicerin, rezorcin és ginzeng vizes-alkoholos kivonatával be kellett dörzsölni a fejbőrt és éjszakára ráhúzni a vízálló csodasityakot. Az alkoholos gőzök vérbőséget okoztak a fejbőrben, ezáltal a rosszul táplált, kevés vérrel ellátott hajhagymák regenerálódtak és a haj idővel növekedni kezdett. A tinktúra állítólag a „csenevészes” szálakra is hatott, de az elhalt hajhagymákon nem segített.

A kerékpár igazán megmozgatta a feltalálók fantáziáját. 300-nál több találmányra nyújtottak be szabadalmat 1890 és 2016 között. Nekem a repülőbringánál is jobban tetszett a testsúllyal hajtott modell. Egy német kereskedő 1897-ben két nyerget szerkesztett az ülésvázra. Az egyik megterhelt állapotában lassan lefelé süllyedve, mozgását a hajtókerékre vitte át, miközben a másik üres ülés fölemelkedett. Tehát nem kellett lábbal erőlködve tekerni, izzadni, zihálni, hanem csak a feneket kellett szépen áthelyezni  az alsó pozicióról a felsőre. Bebizonyosodott, igenis egy fenékkel is megülhető két nyereg. (Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)

Bearanyozott Petőfi

Nemrégiben egy ócska műanyag ládával állított be hozzám az unokám. - Mama, ezt neked hoztam! Lomtalanítottunk a barátom nagymamájának padlásán. Nézem a kezében tartott rekeszt, benne régi könyvek. Gergő szerint nálam lesz a legjobb helye. Hát, persze… A láda alján megsárgult újságpapír. Béke a rovarmúmiák poraira. Az egyik kötet gyapjú borítóját fölszántotta a tudásra éhes molylárva. - Hagyd itt, majd átnézem – mondtam, nem túl lelkesen. A pakkot a fedett teraszra tettem. Eltelt néhány nap, mire leporoltam és szemügyre vettem Flavius, Dickens, Shakespeare, Kölcsey, Czuczor… műveit. Igencsak megörültem, amikor kézbe vettem Petőfi Sándor összes költeményeinek 1878-as kiadását.

Az első teljes kötetet 1874-ben az Athenaeum adta ki. 1877-ben jelent meg a 2., majd 1878-ban az új, képes díszkiadás. Az illusztrációkat Zichy Mihály, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Lotz Károly rajzolta, hogy csak a nevesebbeket említsem. Szemet gyönyörködtető aranyazott vászonkötés és aranyozott lapélek, belelapozva pedig csodálatos grafikák és iniciálék díszitik. Kétség nem fér hozzá,  jómódú, igényes vevőknek szánták. (A hagyatékból hozzám került példány világos borítója kissé megkopott, gerince szélénél pár centis szakadás van. Lapjait viszont nemigen forgatták.)  A  következő kiadás már egy olcsó, ún. népies változatban jelent meg. Nem véletlen, ugyanis közelgett a költő halálának 30. évfordulója. Arra lehetett számítani, hogy a neves szerzők alkotásaiból meggazdagodott üzletemberek elveszthetik a kiadásra jogosító monopóliumukat, amiket szerződéssel kötöttek az írókkal, költőkkel.

A teljes Petőfi-kiadásért Aigner (Abafi) Lajos könyvkereskedő jelentkezett be és búsás haszonra számított. A Vasárnapi Újság 1879-es évfolyamának 24. számában tette közzé, hogy 25 füzetben adja majd ki legnagyobb nemzeti költőnk összes versét, még pedig németül. A versenyre benevező fordítóknak megígére, hogy a legjobbak bekerülnek a válogatásba. A felhívásra tollat ragadott  Strassman Mór, Almásy Vilma grófnő is.

Tudni kell, hazánkban ekkoriban nem volt törvényileg szabályozott szerzői jog. Németországban a szerzők halálát követő három évtized elteltével, műveinek tulajdonjoga közkinccsé vált. Ennek a mintának a bevezetésére lehetett számítani nálunk is. Petőfi Sándor örök időkre eladta versei egy részének  tulajdonjogát Emich Gusztávnak, a jogutód később az Athenaeum Irodalmi Társulat lett. Az egyik legnyereségesebb üzletétől esett volna el, ha "Petőfit"  bárki szabadon megjelenthet. lgy a cég azonnal levelet küldött a könyvárusnak, és barátian figyelmeztette, hogy álljon el a tervétől, mivel a tulajdonjogban nincs és nem is lesz változás. Az Aigner contra Athenaeum per 1880 májusában kezdődött.

Majd száz évvel később, 1972-ben az Athenaeum Rt. megmaradt iratainak egy része bekerült az Országos Levéltárba. A per történetét tanulmányban dolgozta fel egy lelkes levéltáros, Sipos Antalné. Az idők folyamán számos peres eljárás indult kiadók és szerzők között, az egyik unalmasabb volt a másiknál. Az irodalomtudósok figyelmét egy ideig elkerülte a kivételes iromány. A tárgyaláson tanúként meghallgattak több híres írót, köztük Arany Jánost, Jókai Mórt, szavaikat lejegyezték. A bíróság egyebek mellett arra keresett választ: valódi-e a szerződés, ill. Petőfi aláírása, valamint mely művekre terjedt ki. A pört végül jogerősen az Athenaeum nyerte meg. Ütőkártyája az volt, hogy nincs bizonyíték Petőfi halálára, holttá sem lett nyilvánítva, vagyis jogilag él!

Korábban megjelent az újságokban az a szenzációs hír, hogy poétánkat egy szibériai bányában látták utoljára. Az ügyben parlamenti interpelláció is elhangzott. Azt kérdezték a belügyminisztertől, tesz-e lépéseket a hír valódiságának kiderítésére. Erre azonban nem került sor, mert a legendát terjesztő csaló lelepleződött.

A mai napig úgy tudjuk, Petőfi 1849. júl. 31-ei Fehéregyháza környékén eltűnt. Évekkel később báró August von Heydte osztrák őrnagy (később ezredes) jelentésében kitért rá, felismerni vélte a poéta holttestét.  Ugyanakkor szavahihető emberek állították, hogy a költőt látták Párizsban és Bécsben is.

Szendrey Júlia 1868-ban, Zoltán fiúk 1870-ben hunyt el. Két évvel később kérhették volna a holttá nyilvánítást, de már nem volt, aki megtegye.

"Jeltelen sírod csöndjét
A nemzeti géniusz őrzi."

Képek:
1. Petőfi Mezőberényben. Orlai Petrics Soma festménye volt az utolsó róla készült portré.  Innen Erdélybe indult, ahonnét nem tért vissza. Forrás: PIM
2. "Petőfi-összes" 1878
3. Az egyik szépséges iniciálé
4. Aigner Lajos
5. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai rt. és a Curia épületei a Ferenciek terén - Forrás: MaNDA
6. Emich Gusztáv - "A könyv egy barátság, ami soha nem változik"
7. Franz Kollarz rajza: Petőfi apotheosisa (cc 1860) - A kétsoros idézet a rajzon olvasható
8. Szendrey Júlia

Égzengés, istencsapás

Szabó Magda: Az ajtó c. regényének főhőse, Emerence irtózatosan félt a menydörgéstől, villámlástól, mert gyerekkorában szörnyű trauma érte. Kistestvéreivel a réten játszottak. A kicsik szomjasak lettek, ezért a lány elment a közeli kúthoz vízért. Hirtelen jött a zivatar, a két kislány egy fa tövében húzta meg magát. Emerenc iszonyatos csattanásra kapta fel a fejét, de már csak két szénné égett tuskót látott a testvérei helyén, a fába villám csapott. És ez a pusztító energia nem csupán az írói fantázia szüleménye. (A filmváltozatban Helen Mirren alakítja az öntörvényű házvezetőnő szerepét.)

Húsz-száz milliamper között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Villámláskor átlagosan 20 ezer amper erősségű áram folyik (ennél jóval nagyobbak is vannak). Az ilyenkor keletkező hő meghaladja a 27 ezer Celsius fokot (a Nap felületi hőmérséklete kb. hatezer Celsius fok). A terjedési sebessége másodpercenként mintegy 150 ezer kilométer.

Az égdörgés oka, hogy a villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, és ez nagy robajjal jár. A fény és a hang terjedési sebessége különböző, ezért először látjuk a villámlást, csak utána halljuk a dörgést. A fény észlelése és a mennydörgés között eltelt időből következtethetünk a villám becsapási helyének távolságára. Könnyen kiszámítható, kb. 3 másodperc a villámlás és a mennydörgés között felel meg 1 km távolságnak, 6 másodperc 2 km távolságnak…

Régóta kísérleteznek a mini villámok energiájának hasznos munkára fogásával. Benjamin Franklin a 18. században egy elektrosztatikus motort szerkesztett. (Balra, a korabeli illusztráción a Franklin-féle villámhárító) Az árnyékolást először Michael Faraday, minden idők legnagyobb kísérleti fizikusa mutatta ki 1823-ban. Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez, ha az autót villámcsapás éri. Az utastérbe nem jut be az áram, ehelyett a földbe vezetődik az abroncsokon keresztül. Az autóban tehát biztonságban vagyunk, feltéve, ha nem érintkezünk a fémkasznival. Nikola Tesla pedig mesterséges villámokkal kísérletezett. Tudta, a Föld felszíne negatív töltésű, míg az ionoszféra pozitív. A kisüléskor hatalmas energia keletkezik, amely elektromos áram termelésére is hasznosítható lenne. Rájött arra, hogy az elektromos áramot az ionoszféra révén drót nélkül továbbíthatja nagy magasságokba.

Régi rossz kívánság „a ménkü üssön beléd!” A villámot értjük a ménkü, vagyis a mennykő alatt. De hát mi a ménkü az a mennykő? Az üveget nem az ember találta ki. A természet "készítette" először. 1706-ban Németországban találtak egy fossziliát, amelyet "megkövesedett villámként” (fulguritként) azonosítottak. Villámcsapáskor a magas hőmérséklet és a megfelelő talajösszetétel hozzájárul az üvegesedéshez.

A mennykövet a kőzettan olyan ásványokként határozza meg, amelyek villámütés következtében keletkeznek a talaj felső rétegében. Neve, a villámot jelentő latin fulgur szóból származik. 250 millió éves fulguritot találtak a Szahara sivatagban, ahol jelenleg nincsenek villámlások. Ez arról árulkodik, hogy akkoriban a sivatag éghajlati viszonyai teljesen mások voltak.

A félelem szaga

Jaj nekünk, ha váratlanul szembe kerülünk egy támadásra kész, felbőszült vadállattal és megérzi rajtunk a félelem szagát. Erőfölénye tudatában szinte biztos, hogy ránk támad. (A visszatérő c. hátborzongató filmben Hugh Glassra (DiCaprio) egy medve rontott a még feltérképezetlen amerikai vadonban.)

Svájci kutatók jöttek rá, mire való az orrban elhelyezkedő rejtélyes sejtcsoport, az ún Grüneberg-ganglion (GG). (Hans Grüneberg brit genetikus volt, aki elsőként írt 1973-ban a rágcsálók szagló ganglionjáról, funkcióját azonban nem ismerte.) Állatkísérlettel igazolták, hogy az nem más, mint egy érzékeny veszélyérző detektor, amely a szorult helyzetben kibocsájtott feromonok (különleges illat-, vagyis kémiai jelzőanyagok) hatására jön ingerületbe. Bebizonyosodott tehát, hogy a riadó-feromonokat ez a sejtcsoport érzékeli, és onnan jut az ingerület az agyba.

A szaglás az egyik legrejtélyesebb érzékelés, alapelveit sokáig nem ismerték. Szaglórendszernek nevezzük az orrüreg receptorait, az agy egyes területeit és az összekötőpályákat együttesen. (A receptor ingert felfogó idegvégződés, amely egy érzetet továbbít testen belül.) Amikor a receptorok szaglórostjai egy illatanyag molekulával érintkeznek, elektromos impulzus keletkezik. Az impulzusok az idegrostokon keresztül a szaglógumóba, az agynak közvetlenül a homloklebeny alatti területére kerülnek, ez pedig a lebeny belsejében lévő szaglókéreghez kapcsolódik.

Az "Egy asszony illata" c. amerikai drámában egy nyugállományú katonatiszt, Frank Slade (Al Pacino) képtelen beletörődni, hogy elveszítette a látását. Élete utolsó éjszakáján élvezni szeretné az életet, és szeretkezni egy gyönyörű nővel. Választása egy olyan hölgyre esett, akinek illata vágyat ébresztett benne. Működött kettejük között a kémia, , beindult a hormonok játéka. Egyébként tévhit, hogy aki nem lát, annak élesebb a hallása vagy a szaglása. Csupán arról van szó, hogy a vakok sokkal figyelmesebben használják érzékszerveiket, mint a látók.

Alábecsülték az orr szerepét, amikor érzékszerveink sorában a negyedik helyre - a szem, a bőr és a fül után, a nyelv elé - sorolták. Márcsak azért is, mert ezen át jutunk éltető levegőhöz. Az logikus, hogy a térlátáshoz két szem kell, de mire jó a két orrnyílás? Kutatók szerint az egyik lyuk jobb a másiknál bizonyos szagok észlelésében, valamint éppen több levegő áramlik be és gyorsabban. A domináns szerep folyamatosan változik.

A 18. századi parfümkészítést belengi a misztika. Olyannak képzeljük, mint amikor a mesebeli boszorkány bájitalt főz. Rousseau fogalmazta meg, hogy a szaglás magának a képzelőerőnek az érzéke.… Megmozgatta az írók, filmproducerek fantáziáját is. Ez ihlette Patrick Süskind 1985-ben írt nagysikerű regényét, illetve a belőle készült a "Parfüm: Egy gyilkos története" c. filmadaptációt. Arról szól, hogy a kapcsolatteremtésre képtelen Grenouille szaglása olyannyira kifinomult, hogy bármilyen összetevőt képes megkülönböztetni egy illatban. Ez okozza a vesztét és azon nők tragédiáját, akivel összehozza a sors. A történet akkor kezd horrorrá válni, amikor a férfit magával ragadja egy lány csodálatos illata, és véletlenül megöli. Minden vágya, hogy az illatot újból érezhesse. Őrült ötlete támad, ami 13 gyönyörű fiatal teremtés életébe kerül.

A szagingereket az orrból az agyba továbbító idegsejtek kapcsolatban állnak az agy ősi területeivel, például a limbikus rendszerrel, amely az érzelmek felügyeletéért felelős, illetőleg a memóriarögzítést biztosító résszel. A különféle szagok az egyes emberek esetében tudattalan érzelmi változásokat idézhetnek elő. Mindenki rendelkezik tehát a fejében egyfajta illatokat összegyűjtő adatbankkal, ahol raktározza az idők folyamán felgyülemlett szagmintáit. Ez a fajta emlékezőképesség az ember első három életévében alakul ki. Később az agy egy-egy szag felismerése céljából ebben az adatbankban kutakodik, amíg az egyező mintát meg nem találja. Egy-egy ilyen felismerés az ember érzelmeit, hangulatát is jelentősen befolyásolhatja, légyen az kellemes vagy kellemetlen. Az ember mintegy 10 ezer szagféleség megkülönböztetésére képes, ám hogy az egyes szagokat hogyan azonosítja, ez a közelmúltig nem volt ismert. Az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck e téren végzett úttörőmunkát, amiért 2004-ben közösen kaptak Nobel-díjat.

Az illatszerek történetéről:

Az ókori Mezopotámiából egy agyagtábláról ismerjük Tapputi nevét, ő lehetett a világ elsőként megnevezett parfümkészítője. Virágokat, növényi olajokat, palkaszárat, mirhát és balzsamokat használt „titkos” receptjéhez. Zimri Lim királynak (Kr. e. 1780–1759) már saját parfüm- és kenőcsgyára volt. A desztillálás legkorábbi jelei az időszámítás előtti IV. századra, Nyugat-Ázsiába, Kína, Egyiptom és Mezopotámia területére tehetők. Az első lepárlással készült szagosítót a perzsák állították elő, ez volt a rózsavíz. Desztillálással készültek a balzsam és más eszenciák, a tömjén és mirha is. A párlatokat szépészeti, gyógyászati célokra, valamint halottak balzsamozására is alkalmazták.

Az "aqua vitae" a különböző kultúrákban eredetileg mitológiai, vallási, illetve alkímiai fogalmakat takart, melyek akár évezredekkel megelőzték a desztillált alkohol megjelenését. Az élet vizéről már az i. e. 2. évezred eleji mezopotámiai termékenységi istennőt dícsőitő eposzokban is szó van. A gyógynövényes aqua vitae-k voltak a modern tinktúrák elődei, ám ezeket még nem áztatással állították elő, hanem a gyógyfüveket lepárolták az alkohollal együtt.

Az első európai alkoholbázisú parfüm és orvosság a királynévíz vagy magyarvíz volt, a 14. század végén. A legenda Pias Erzsébet nevéhez köti. A rajzon egy 17. századi, portékáit kínáló illatszerész. Ládikáján a francia felirat: eau de la Reine de Hongrie. (A kép forrása: Wikipédia) A világ első illattárában, a Versailles-ban található Ozmotékában kikérhetjük a legrégebbről őrzött eredeti illatot, amit Nagy Lajos felesége, Erzsébet királyné használt.

A kölnivizet az olasz származású J. M. Farina találta fel és a városról nevezte el, ahol élt és ahol aztán a világhírűvé lett „Eau de Cologne” gyártására üzemet hozott létre.

TUDAT holtjátéka

Szörnyű balesetet szenvedtél, és a kórházi ágyon térsz magadhoz. Nem tudsz jelezni, de hallod és felfogod, amint arról beszélnek, hogy kevés az esély az életben maradásra. Közlik a családdal, lelkileg fel kell készülniük, hogy meghalhatsz. Ennél borzalmasabb rémálom nincs, de van akiknél ez maga a valóság. Egy brit agykutató szerint a vegetatív állapot neurológiai diagnosztizálásához a jelenleginél megbízhatóbb vizsgálatokra van szükség, mert a betegek egy része tudja, mi zajlik körülötte, bár kommunikálni nem képes.  

Az orvostudományban a tudat optimális állapota a teljes éberség, a céltudatos reagálás, míg a mélypont a kóma és az agyhalál. Olyan betegekről van szó, akiknek agyműködése betegség, baleset következtében vagy méreganyagok, gyógyszerek hatására károsodott, méghozzá különböző mértékben. Diagnosztikai vizsgálatokkal kell megállapítani mennyire, amit aztán követ a klinikai kezelés.  Az eredményeket a Glasgow-i kóma-skála segítségével összegzik, amely a tudat általánosan elfogadott mutatója, ám a haladó kutatások tesztelték a rendszer feltevéseit és megkérdőjelezik a megbízhatóságát. (A képen a különféle tudatzavarok agyvizsgálata, beleértve a minimálisan tudatos állapotot is)

A világhírű idegtudós, dr. Adrian Owen 2006-ban az eszmélet jeleit találta olyan betegeknél, akikről azt hitték, hogy a vegetatív állapotuk végleges. Az ilyen beteg önállóan lélegezhet, kinyithatja a szemét. Rendszeres alvási és ébrenléti ciklusai vannak. A tudatosság jeleit viszont nem mutatja, vagyis nem tudja kicsoda, hol van, és a helyzetével sincs tisztában. Owent (középen) a sajtó csak úgy emlegeti, hogy a „gondolatolvasó". Kidolgozott egy zseniális módszert és több olyan beteggel kommunikált, akinél azt hitték, hogy ez lehetetlen.

A vegetatív állapot neurológiai diagnózis, amelyben az embernek van működő agytörzse, de nincs tudata, más szóval megismerési vagy gondolkodási képessége. A tudattalan és nem reagáló egyének még ébren sem képesek kapcsolatba lépni a környezetükkel. Ez az állapot tehát különbözik a kómától, amikor a beteg nincs ébren vagy nem tudatos. Különbözik az agyhaláltól is, amikor az agy és az agytörzs károsodása visszafordíthatatlan.

Agyunk különböző részeit használjuk meghatározott feladatokhoz és gondolati mintákhoz. Ha a "rejtett" tudatú beteg azt képzeli, hogy teniszezik, az agy motoros régiója világít a monitoron. Ha arra összpontosít, hogy végigjárja otthona szobáit, agyának térbeli szférája „lángra” lobban a képernyőn. Owen doktor feltette a betegnek a kérdéseit, aki igennel vagy nemmel válaszolt azáltal, hogy az agyának mely régiói mutattak aktivitást, amelyet a funkcionális MRI agyszkenner kimutatott. A páciens világos válaszokat adott. „Most már tudjuk, hogy sok olyan vegetatív állapotúnak tartott beteg van – akár 15-20 százalékuk is –, akik valójában tudatában vannak annak, ami körülöttük történik” – nyilatkozta az orvos.

1999 decemberében Ontarióban a 26 éves Scott Routley a nagyapja házától nem messze, egy kereszteződésben rendőrautóval karambolozott.  A becsapódás a vezetőülés oldalát érte. Kész csoda, hogy Scott túlélte a balesetet. 20 évig mindenki úgy tudta, hogy nincs tudatánál. A szkennerben viszont kiderült, hogy mindenre emlékezett, ami vele történt a balesete után.  Megkérdezték, hogy érzi magát, vannak-e fájdalmai, fél-e és ő a gondolataival válaszolt. Természetesen mindez a beteg állapotában nagy változást nem hozott, ám aki a "testébe van zárva", annak jelentős változás, hogy ki tudja fejezni magát. Akkoriban csak terv volt az agyszámítógép-interfész. Egy egy olyan komplex rendszer, amely különféle utasításokat és parancsokat képes közvetíteni egy vezérelt eszköz számára az emberi agytól jövő jelek feldolgozása útján. Ismeretes, hogy az agy működése a fejbőrön elhelyezett elektródák által mért feszültségjel segítségével megfigyelhető.

A most 46 éves Martin Pistorius Dél-Afrikában élt a szüleivel. 12 éves korában fokozatosan elvesztette mozgásképességét. Az orvosok szerint fertőző agyhártya-gyulladás és agytuberkulózis okozta a baját. Vegetatív állapotba került és gondozóházban ápolták. 19 éves korára viszont visszanyerte az eszméletét. Az egyik gondozója vette észre, hogy reagál a kérdéseire. Elvitték vizsgálatra egy olyan alternatív kommunikációs központba, amely nem a beszéden alapult. Ott megerősítették, hogy mindent ért és mindenre emlékszik, ami vele az otthonban történt. Szülei vettek neki egy speciális szoftverrel ellátott számítógépet, amellyel megértetheti magát. Sokáig kerekesszékben versenyzett. 2009-ben megnősült, Angliába költözött a feleségéhez. A párnak 2018-ban gyermeke született. Webdizájner és fejlesztő vállalkozása van. Martint sorsa jobbrafordulása, az önéletrajzi könyve, előadásai ismertté tették.

Az élet olykor csodákat is produkál. Ahogy mondani szokás, a remény hal meg utoljára, a „végleges” állapot nem mindig tart örökké.

Az orgazmus arcai

A női orgazmus a legtöbb férfinál tabunak számít. Talán azért, mert sosem lehetnek biztosak benne, hogy a partnerüket kielégítették. Idejét múlt szexuális sztereotípiák élnek a köztudatban még ma is.  Így aztán sokan felkapták a fejüket, amikor egy litván fotóművész nem kevesebbre vállalkozott, minthogy lencsevégre kapja az orgazmus néhány másodperces pillanatát.

Egyesek felháborodásuknak adtak hangot, miszerint a művész túlmegy a jó ízlés határán és eladhatóvá teszi az erotikát, egyébként ha kukkolni akar, menjen a kupoldába. Mások ellenben úgy vélték: a szex nemcsak a férfiakról szól. Velük vagy nélkülük, a nő megtalálja a kielégülés módját.

Tizenöt lány rá is állt, hogy a természet lágy ölén kényeztesse magát. A fotós időzítőt használt, tehát az intim pillanatok tetőfokán nem volt jelen. Az egyik modell a búzamezőn, a másik az erdőben vagy a szélturbina közelében jutott el a kéj csúcspontjára. Ilyenkor az önkontroll helyett, az ösztönök és az érzelmek dominálnak, ezért az arckifejezés, még ha grimaszolt is, a gyönyört tükrözi. A fekete-fehér portrésorozat nemzetközi hírnevet szerzett Albert Pocejnek.

Mi játszódik le a női agyban orgazmus közben? - a kérdésre kísérletsorozatok adták meg a választ. Az önként jelentkező nőknek késleltetett orgazmust kellett produkálniuk a funkcionális MRI-ben. Fej- és nyakmerevítővel oldották meg, hogy ne izegjenek-mozogjanak. Az izgalmi állapot fázisait gombnyomásokkal jelezték. A kisérleti alanyok számára zavaró körülmény lehetett az is, hogy az üvegfal mögött emberek figyelték, hogyan változik az agyi aktivitása az orgazmus előtt, alatt és után.

Az adatok értékelését követően megállapították, hogy a szexuális stimuláció az agy azon régióinak aktiválásához vezetett, amelyek részt vesznek a tapintás feldolgozásában. Meglepetést az okozott, hogy számos, látszólag nem kapcsolódó agyterület – mint a limbikus rendszer (amely részt vesz a memóriában és az érzelmekben), a hipotalamusz (az öntudatlan testkontrollban) és a prefrontális kéreg (az ítélkezésben és a problémamegoldásban) – is becsatlakozott, egymásután megnövekedett aktiválási szintet mutatva. Mire a résztvevők ténylegesen átélték az orgazmust, az agy több mint 30 fő régiója aktiválódott.  Kiderült az is, nincs orgazmus-központ, szinte minden területet érint.

A szkennelt adatokból készült animáció az agyi tevékenység 3D-s orvosi vizualizációját mutatja az orgazmus csúcspontja alatt. Az adatokat funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) gyűjtötték. Az agy különböző régióiban megfigyelhető kapcsolatok a vér oxigénszintjének felhasználásán alapulnak. A sötétvöröstől (legalacsonyabb aktivitás) a sárga-fehérig (legmagasabb) jelennek meg. Az orgazmus alatt szinte az egész agy sárgán világít, ami jelzi, hogy a legtöbb régió aktívvá vált.

Fotók: Albert Pocej

Tetten ért elmebaj

Komplett őrültek mászkálnak az utcán. Ha az egyiknek olyanja van, a villamos alá lök. Tarháló csövesek kést foghatnak bárkire, ha elutasító. Ilyen világban élünk. Nap, mint nap elképesztő bűnesetekről kapunk hírt. Nemrégiben egy férfi kinyomta volt barátnője mindkét szemét. Nem tudta elviselni, hogy a nő kiadta az útját. Talán a legbrutálisabb őrjöngők a családirtók. Mi játszódott le az apa agyában, amikor kivégezte két kislányát és a feleségét? Sose tudjuk meg, láncfűrésszel vágta el a saját torkát.

A pszichózist más néven elmebajt okozhatja az agy valamilyen betegsége, de van, amikor szervi ok nem ismerhető fel. Bűncselekmény esetén a letartóztatott terhelt további sorsa azon múlik, mit állapítanak meg az elmeállapotáról. Hazánkban a bíróság rendelheti el a gyanúsított megfigyelését az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI). Klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek, orvos szakértők feladata annak feltárása, hogy a gyanúsított belátási képessége enyhén, közepesen, avagy súlyosan befolyásolta-e tettét. E tényezők kulcsfontosságúak a felelősségre vonás, a büntethetőség megállapítása szempontjából. Erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését rendelik el, ha kóros elmeállapota miatt nem büntethető. Lehetőség van a vádemelés előtti előzetes kényszergyógykezelésre is.

A neurolaw egy kialakulóban levő új tudományág. Elsődleges célja, hogy a jogot összeegyeztesse a neurobiológia felfedezéseivel. Az idegtudomány nagyot fejlődött az elmúlt évtizedekben, a legnagyobbat az agyi képalkotó eljárások megjelenése után. Vizsgálhatók a bűnelkövetéssel kapcsolatos agyi működések is. Az agyszerkezet és az agyműködés összefüggésbe hozható a legkülönbözőbb bűnelkövetés-típusokkal, a fehérgalléros bűnözéstől a pedofil bűnözésig.

A 20 éves Adam Lanza 2012-ben lelőtte az anyját és lemészárolt 26 diákot egy connecticuti általános iskolában, majd öngyilkos lett. Ez volt az első eset, hogy tömeggyilkos genomját tanulmányozták. A szakemberek olyan génmutáció vagy rendellenesség után kutattak, amely növelheti az agresszív viselkedés kockázatát. A vizsgálat eredményeit nem hozták nyilvánosságra.

Kent Kiehl a pszichológia, az ideg- és a jogtudomány professzora az Új-Mexikói Egyetemen. Nevéhez fűződik a világ legnagyobb mintája elítéltek agyvizsgálataiból. Pályafutása során több mint 4000 bűnöző agyi képalkotási adatait gyűjtötte össze és tanulmányozta. Feltűnt neki, hogy a pszichopatáknak általában kevesebb a szürkeállománya és kisebb az amygdalájuk. Dr. Kiehl hajlik arra, hogy léteznek született gyilkosok.

Az alábbi felvételeken összehasonlíthatjuk a normál ember prefrontális kéregét (bal) egy pszichopata gyilkoséval (jobb). Az utóbbi agya elülső részén az aktiválás hiánya mutatkozik. A prefrontális régió az ábra tetején található. A vörös és sárga színek a magas agyi aktivitású területeket jelzik; a kék és a zöld alacsony aktiválást jelez. A prefrontális kéreg jeleket küld az amygdalának, hogy elcsendesedjen, amikor az utóbbit valamilyen belső vagy külső inger gerjeszti. Így legtöbbünkben a gondolkodó elme irányítja az impulzív agyat. A hiány viszont agresszív érzéseket, kockázatvállalást, felelőtlenséget, szabályszegést, agresszív dühkitöréseket vált ki, amelyek erőszakos bűncselekményekre hajlamosítanak.

Dorothy Otnow Lewis amerikai pszichiáter vizsgált elítélteket a halálsoron és több nagy horderejű büntetőügyben kérték ki a véleményét, köztük Mark David Chapman (John Lennon merénylője), Ted Bundy, Arthur Shawcross amerikai sorozatgyilkosok perének tárgyalásakor. Egy interjúban Lewis azt nyilatkozta: A gyermekkorban elszenvedett szörnyű traumák, bántalmazások, az agyi működési zavarok, a paranoiára való hajlam, ésto egyéb tényezők főleg, ha összeadódnak, kidobják az erőszakosság "receptjét". Ez tehát nem választás kérdése az egyénnél, hanem sebezhetősége hozadéka.

Az illusztrációk az  osztrák graffiti művész, Nychos alkotásai
A témához kapcsolódó írásaim:
https://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/05/11/az-eroszak-kemiaja
https://ozvegyeknek.blogger.hu/2014/01/25/eszbonto-rajongo
https://ozvegyeknek.blogger.hu/2019/10/27/a-rosztovi-rem-elmekortana
https://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/09/24/csodalatos-elme
https://ozvegyeknek.blogger.hu/2014/01/18/a-pedofilia-melylelektana

https://grafomania.blogger.hu/2020/07/12/latomasok-birodalma

Látni, ami nincs

Hajdanán minden településen akadt egy-egy „falu bolondja”. A mi félnótásunkat Katának hívták. Úgy nézett ki akár a Grimm mesék boszorkája, csak a rőzse hiányzott hajlott hátáról. Tudtuk, hogy ártalmatlan, de ha kiejtik előtte a nyolcast, dühöngeni kezd. Igazából nem sok vizet zavart. Kerülte az embereket és azok is őt. A gyerekek viszont nyakra-főre zaklatták. A suliból hazafelé megálltak a viskója előtt, és hangosan skandálták: „Nyolcas Kata! Nyolcas Kata gyere ki!” Kis idő múlva az öregasszony megjelent az ajtónyílásban, várt hátha eltakarodnak. Zsémbesen szapulta a csúfolkodókat, majd öklét rázva dühösen kifutott az utcára. Seprővel kergette a visítozó kölyköket.

Az értelmi fogyatékosok, főként ha egyedül élnek, könnyen kitaszítottá válnak. Füttyös Gyurival más volt a helyzet. Mosolyt csalt a járókelők arcára, ha meglátták. A ’60-as években bukkant fel Pest f

orgalmas helyein és a város legendás figurája lett hosszú ideig. Kopott kabátban, svájcisapkával a fején kunyerált egyforintosokat. Onnan kapta a nevét, hogy fütyörészve, kezében az összetekert újsággal kényszeresen rápaskolt a nők fenekére. Állítólag ’56-ban légnyomást kapott, attól lett gyengeelméjű.

Mi a kapcsolat az agy és az azonosságtudat között? - a kérdést a híres angol orvos, Oliver Sacks is feltette. Pszichiáterként érdeklődése középpontjában a személyiséget befolyásoló neurológiai zavarok álltak. A szűken értelmezett esetleírások helyett könyveiben inkább arra keresett választ: min megy keresztül a testi-szellemi korlátaival küszködő ember.

A professzor egy idősotthonban dolgozott, ahol főleg csökkent halló-, és látóképességűek laktak. Az egyik 95 éves vak asszony részletesen leírta látási hallucinációi jellegzetességeit. A neurológus megállapította, hogy Charles Bonnet-szindrómás (CBS). Az idős hölgy a diagnózis hallatán megnyugodott, hogy a kór  nem halálos. Ezt követően még a humora is működött. Megkérte a pszichiátert, kifelé menet jó hangosan mondja oda a nővéreknek: „a mama nem bolond csupán szindrómás”.

A Charles Bonnet-szindrómás vakok, látássérültek sok esetben eltorzult vagy groteszk  arcokat „látnak”, amelyek tolakodó, gúnyos formákban, véletlenszerűen jelennek meg. Ijesztő, márcsak azért is, mert aki átéli, tisztában van vele, hogy azt látja, ami a valóságban nincs. Az érintettek nem mernek beszélni róla, mert attól tartanak, bolondnak nézik őket.

Ahogy valaki elveszti a látását – magyarázta Oliver Sacks -, az agy vizuális részei nem kapnak több ingert, hiperaktívvá és ingerlékennyé válnak, és spontán módon elsülnek. Amit lát, valójában nagyon komplikált is lehet. Volt olyan betege, akinek nem a szemével volt baj, hanem az agyában lévő látóközpontjával. Egy kis daganat az occipital cortex-ben. Ő rajzfilmfigurákat látott. Nem értette miért pont Breki jelenik meg neki folyton, a Muppet Show-ból.

Bonnet 262 éve azon elmélkedett, vajon ezek a hallucinációk vagy, ahogy ő mondta, az „elme színháza”, hogy teremtődhet meg az agy gépezetében? Manapság kezdenek betekintést nyerni a tudósok abba, hogy mindez, hogyan is működik.

Ilusztráció: Foma Jaremtschuk

Ajánlott poszt: https://grafomania.blogger.hu/2020/07/12/latomasok-birodalma

Az agy rejtett dimenziói

Senkit ne tévesszen meg a látványos kép, ez egy közönséges muslica. Az alkotó ügyességének köszönheti, hogy úgy néz ki, mint egy  tündérszárnyú kobold. Valójában egy rusnya és bosszantó kis dög. Az egyik legtöbbet vizsgált organizmus. Rövid az életciklusa, gyors a szaporodása és viszonylag egyszerű a genetikája.  Nem véletlen, hogy ott van a világ számos kísérleti laboratóriumában. Agyának felét már feltérképezték. Nem kis meglepetésre molekuláris hasonlóság mutatkozott az egymástól nagy evolúciós távolságra lévő rovar és a gerincesek között. A betegségeink 75%-ának van felismerhető egyezése a muslica génkészletével.

A kecsesen vonagló C. elegans, akármennyire szexis, nem veheti fel a szépségversenyt a D. melanogasterrel, vagyis a muslicával. A hasonlóan jó adottságai hat Nobel-díjat hoztak a tudósoknak. A fonálférget a végtelenül egyszerű idegsejt-hálózata alkalmassá tette a különféle tudományos kísérletekre. 2012-ig ez volt az egyetlen soksejtű élőlény, amelynek összeállították a teljes neuron-kapcsolódási sémáját. Ez nem kevesebbet jelentett, mint az első kis lépést az emberi agy feltérképezéséhez. (A bal oldali ábrán a C. elegans fejében a neuronok különféle osztályait különböző színekkel jelölték)

A neurológiai elváltozásokat régen csak boncolás, vagy agyműtétek alkalmával tudták felderíteni, ma már a diagnózishoz egyre érzékenyebb eszközök, képalkotó eljárások állnak rendelkezésre. A modern technológiák lehetővé teszik a műtét alatti folyamatos monitorozást is.

1848. szept. 13-án az új-angliai vasúttársaságnál dolgozó Phineas Gage mérnök egy szikla robbantásához készülődött, amikor a lőpor berobbant és az 1 méter hosszúságú tömővas keresztülment a fején. Agyának bal frontális lebenye lényegében elpusztult. Túlélte a balesetet, de a korábban kedves, precíz férfiből egy fegyelmezetlen, agresszív, perverz alak lett. A frontális lebeny az érzelmek felső kontrollját valósítja meg azzal, hogy gátló hatást fejt ki az agresszivitásért felelős struktúrákra. Ez lehetett az első eset, ami arra utalt, hogy az agy egyes régióinak károsodása befolyásolhatja a személyiséget és a viselkedést.

Balra a klinikai gyakorlatban alkalmazott, Gage balesetét ábrázoló konnektogram, amely kizárólag a valószínűsíthetően károsodott részeket mutatja.  A konnektom adathalmazok összeállításával és analizálásával foglalkozó 21. századi tudományág. A konnektomok előállításának első lépése az adatok gyűjtése az agyról, ami elsősorban MRI-vel történik. (Jobbra a lépések sorrendje.)  Nyomon követik a neuronokat az idegrendszerben, és feltérképezik, ahogy a neuronok szinapszisokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A konnektomika végső célja az emberi agy feltérképezése. Becslések szerint az embernek 100 milliárd idegsejtje és 100 billió szinapszisa van. Az idegrendszer neuronokból áll, amelyek szinapszisokon keresztül kommunikálnak egymással. Az univerzumnyi adat és a bonyolult összefüggések megismerése a jelenlegi eszközökkel kivitelezhetetlen.

Az agyatlaszok előrelépést hozhatnak a Parkinson-, az Alzheimer-kór, a sclerosis multiplex vagy a depresszió megismerésében. Megfejthetjük az agy által az információtároláshoz és -közvetítéshez használt kódokat. Tanulmányozhatjuk majd az agy elektromos impulzusait, biokémiáját, fizikai szerkezetét, a különböző szinteket és a szintek közötti hálózatokat. (Balra a koponya RTG, MRI, MRA, Pet CT felvételek közötti eltérések)

Projektek és eredmények:
2020
- Egy muslica agyának felét feltérképezte a Google (HO1).
- Az európai Emberi Agy Projekt (HBP/Human Brain Project)  keretében elkészült az emberi agy első háromdimenziós digitális atlasza, amely 250 strukturálisan különböző agyterületet mutat be.
2021
- A Google és a Harvard szakértői minden korábbinál részletesebb 3D-s atlasszal rukkoltak elő. Az agy kb. 1 mm3-es részéről annyi adathoz jutottak, hogy feldolgozni is alig tudják. A százmilliárdból 50 ezer idegsejtet vizsgáltak, ill. az ezekhez kapcsoló több százmillió dendritet – ezek az idegsejtek nyúlványai –, és nagyjából 130 millió szinapszist, azaz a sejtek közötti kapcsolódási helyeket. A 3D-s szkenneléssel 1,4 petabájtnyi adatot kaptak, ami 1,4 millió gigabájtnak felel meg.

Fotók forrása: nytimes.com; pinterest.com

Történhetett volna másként

1996. dec. 13-án rendezték meg a Miss Russia szépségversenyt Veliky Novgorodban. Csuvasföldet a 16 éves Alexandra Petrova képviselte. Az ő fejére került a királynői korona. Udvarhölgyei között ott volt Svetlana Kotova is. Fényes jövő és boldog élet várt mindkettőjükre, sorsuk mégis tragikusan végződött. Azt hitték, biztonságot jelent maffiózóval szerelmi románcban bonyolódni.

Alexandra Petrova szépségkirálynő két nappal 20. születésnapja előtt, 2000. szept. 16-án halt meg. Orvos akart lenni, de miután szépségkirálynő lett sok ajtó megnyílt előtte. Hollywoodba hívták, ám kénytelen volt elutasítani, mert még kiskorúnak számított. Több nemzetközi versenyen jeleskedett. 1999-ben ő képviselte Oroszországot a „Miss Universe”-n. Szülővárosában, Cseboksaryban találkozott a 35 éves Konstantin Chuvilinnel. A férfi abban az időben a város piacain bonyolította kétes üzleteit, ezek nyereségét legális vállalkozásokba fektette. Állítólag benzinkutak is voltak a tulajdonában. Alexandra nem vett tudomást választottja bűnözői múltjáról, márcsak azért sem, mert elítélve nem volt. Ne feledjük, az Orosz Föderációban a ’90-es évek a vadkapitalizmus kora,  amikor bűnözőbandák irányításuk alá vonták a gazdasági élet különböző szektorait, és befolyásuk alatt tartották az állami hatóságok korrupt képviselőit. A naiv lány biztonságban érezte magát a befolyásos üzletember mellett. A fülig szerelmes Konstantin pedig kedves és figyelmes volt kedveséhez. 2000-ben már az esküvőt tervezgették. A városban mindenki ismerte a párt. Megrökönyödést keltett a szépségkirálynő választása és nemcsak a korkülönbség miatt. Szeptember 16-án kora este hárman érkeztek kocsival a Chapayevsky falu Kirov utcájának lakóházához. Leparkoltak és felmentek a 3. emeletre. A folyosón egy maszkos embert pillantottak meg, pisztolyt szegezett rájuk. Először Chuvilint lőtte le, ő azonnal meghalt. Barátja és üzleti partnere, Radik Akhmetov és Alexandra fejvesztve menekültek a lépcsőkön lefelé. A támadó az első emeleten érte utol őket. A főbe lőtt Radik holtan esett össze. Találat érte a lányt is. A tettesnek ezután nyomaveszett. Alexandra a kórházba szállítás közben vesztette életét. A bérgyilkos és megbízója kilétére nem derült fény. A hatóságok rivális bűnözői csoportok egymás közti leszámolásának tartották a hármas gyilkosságot.

Svetlana Kotova egy hírhedt maffiózóval, a kurgán Alekszandr Solonikkal, született Sasha Makedonskyval jött össze. A profi bérgyilkos Athénban bérelt luxusvillát, ahová meghívta a 23 éves modellt a Miss Russia versenyt követően. A szilvesztert is együtt töltötték. '97. január 25-én Svetlana  megérkezett Görögországba.  A férfi  hatalmas rózsacsokorral fogadta a repülőtéren. Mercedes vitte az álomkastélyba. A lány minden este felhívta az édesanyját és részletesen beszámolt mindenről, ami aznap történt. Lelkendezve mesélte, milyen csodálatos helyen vannak, és az élet tökéletesebb már nem is lehetne. Még öt napig élvezhette. A modellhez talán el sem jutott annak híre, hogy valójában kicsoda Solonik. Azt viszont pontosan tudta róla, hogy vakmerő és kemény pasi, aki feltűnően jómódú és sokan tartanak tőle. Mindez, inkább vonzó lehetett számára, mint félelmetes.

Január 30-án Sasha Soldat (Alexander Pustovalov) és társai látogatták meg Solonikot a villájában. Barátságosan fogadta őket. Nem sejtette, hogy az Orekhovskaya szervezett bűnözői banda tagjai azért jöttek, hogy megszabaduljanak tőle. Túl sokat tudott, Pustovalov hátulról egy vékony zsineget dobott Solonik nyakába és hirtelen rándítással megfojtotta. Ezután Svetlanáért mentek, hiszen tudott a társaság érkezéséről  és tanú nem maradhatott.

A görög rendőrség februárban találta meg Solonik elásott maradványait Athéntól 24 km-re. Három hónappal később került elő Kotova feldarabolt holtteste Saronida külvárostól nem messze.

Pustovalovot elfogták és bíróság elé állították. Mintegy húsz ember vére tapad a kezéhez, amiért 24 évre ítélték. Ez év elején kérvényezte feltételes szabadlábra helyezését, amit az ügyészség elutasított. Börtönbüntetése 2023-ban jár le.
Forrás: https://hu.sodiummedia.com; https://www.tellerreport.com

Ki volt Wilfrid Michael Voynich? 2.

A Voynich-kézirat talányai igencsak elvonták a figyelmet a névadó személyéről. Michal Habdank-Wojnicz lengyel-litván nemesi családból származott. 1865-ben született Telszében (Telšiai ma Litvániához tartozik). A Moszkvai Egyetemen tanult, kémiából szerzett diplomát és okleveles gyógyszerész lett. Lelkes fiatalként egy varsói forradalmi szervezethez csatlakozott. A perszonálunió idején két társukat akarták kiszabadítani a varsói fellegvárból, ahová a lázadókat zárták az oroszok, de elfogták őket. A csoport tagjait kivégezték, őt pedig egy szibériai sóbányába száműzték. Két sikertelen kísérlet után, sikerült megszöknie. Mandzsúrián keresztül, megpróbáltatásokkal teli úton 1890 októberében ért Londonba. Felvette a Wilfrid keresztnevet. Néhány évvel később feleségül vette az ír származású Ethel Lilian Boole-t, a híres matematikus - George Boole - lányát. Több nyelven beszélt, utazgatott Európában és könyvritkaságok, ősnyomtatványok, után kutatott. Megvásárolta, amiről úgy gondolta, hogy értékesek. Londonban antikvár könyvesboltot nyitott a Soho Square 1. szám alatt, amely egyúttal a politikai száműzöttek központja lett.

Van egy megsárgult fotó a Yale Egyetem Beinecke Ritka Könyvek és Kézirattárában, ahol a Voynich-kódexet is őrzik. A képen Joseph Strickland látható (egyenruhában ugyanis az első világháború idején önként szolgált az angol katonák lelkészeként Máltán.) Az atya az itáliai  Villa Mondragone-ban filozófiát és történelmet tanított. Ő volt az, aki a Jézus Társasága képviseletében segítette a gyűjteményük eladását. Kapcsolatban állt Voynich-csal, fenn maradtak levelek, amelyet egymással váltottak. A könyvkereskedő 1912-ben harminc régi könyvet vásárolt a jezsuitáktól. Köztük volt a kézzel írt 15 századi kódex, amelyről a mai napig nem tudták megállapítani, hogy milyen nyelven íródott. Volt olyan feltételezés is, hogy az illusztrációkkal gazdagon ellátott könyvecske amolyan haladzsa, és akár Voynich is hamisíthatta. Azzal érveltek, hogy a kereskedőnek volt lehetősége a régi marha- vagy borjúbőr beszerzésére, amelyből a hártyavékony ívek készültek. Voynich a kémiai ismereteit felhasználhatta a középkori tinták és pigmentek reprodukálására. Ebben segítségére lehetett egy orosz emigráns, Sigmund Rosenblum (balra), aki Sidney Reilly („kémek ásza”) néven vált ismertté. (Állítólag később róla mintázták James Bond figuráját.) Reilly olvasójegyei ugyanis arról árulkodnak, hogy a British Museum könyvtárában tanulmányozta a Some Observations On Ancient inks c. könyvet, amely az ókori tinták összetételét elemezte.

Voynichnak semmi szüksége nem volt arra, hogy régiségeket hamisítson. Vállalkozásainak dokumentációja, szerzeményei, kiadott katalógusai beszédesek. Ehhez kapcsolodó anyaggyűjteményeket a New York-i Grolier bibliofil klubban és  Lexingtonban a Marshall Libraryban őriznek. A Beinecke-könyvtárban nyomon követhetők a manuscriptumra vonatkozó feljegyzései, levelezése, kutatásai, valamint az 1921-es publikációja is.  A kereskedő kapcsolatban állt Európa nagyvárosainak ismertebb antikváriusaival. Több ezer régi könyvet, kéziratot adott el a British Museumnak. Az első világháború kitörését nem várta meg, 1914 novemberében New Yorkba tette át székhelyét és ott is halt meg 1930-ban.
<<<<<

Voynich-kézirat 1.

Régóta próbálják megfejteni a 600 éves kézzel írt és illusztrált könyvecskét, nem sok sikerrel. 1912-ben Itáliában került elő, egy jezsuita rendházban talált láda mélyéről. Mellette hevert egy 1666-ban kelt levél, amelyben a prágai egyetem rektora arra kéri a jezsuita természettudóst, A. Kirchert - aki elsők között tett kísérletet az egyiptomi hieroglif írás megfejtésére -, tanulmányozza a kötetet. Úgy sejtette, alkotója a 13. században élt Roger Bacon. Az évszázadokkal későbbi találgatások között volt olyan is, amely szerint Bacon egyfajta gyorsírással a szövegbe kódolta találmányainak, így a mikroszkóp, a teleszkóp leírását. A sokféle elképesztő fantazmagória növelte az iromány misztikumát.

Száz év alatt nem akadt olyan teória, amelyet egy másik meg ne cáfolt volna. 2003-ban egy angol informatikus úgy vélte a háttérben egy középkori csalás húzódik meg. Leszögezte, ha eddig senki sem tudott értelmeset kihámozni a kéziratból, akkor az, nem más, mint szemfényvesztés. Szerinte az 1550 körül kitalált úgynevezett Cardano-féle rács (egyfajta geometriai titkosítás) segítségével készített kéziratot egy csaló eladta az okkult tudományok és az ezoteria iránt érdeklődő II. Rudolf császárnak. Az informatikus szerzőként két angolt nevezett meg. Az egyikük sokoldalú, jelentős tudós, míg a másik rafinált szélhámos. Az utóbbi lehetett, aki alkimista könyvként eladta Rudolfnak. A császár egy kisebb vagyont adott érte, azt hitte az aranycsinálás titkának birtokába jutott. Nem sokkal később a kéziratnak nyoma veszett. A pergamenkötet néhány évszázadig valamely könyves polcon porosodott, mígnem az amerikai antikvárius, Wilfrid M. Voynich rábukkant és megvásárolta, de tovább adni nem tudta. Későbbi tulajdonosa 1969-ben a Yale Egyetemnek ajándékozta, ma is ott található.

A Voynich-kéziratot a világ egyetlen nyelvére sem tudták lefordítani. Az ismeretlen betűkből álló jelsorozatokhoz és az ábrák körvonalához lúdtollat használtak. A képek felismerhetetlen virágokat, meztelen nimfákat és csillagászati szimbólumokat ábrázolnak. Ezek hat fejezetre - növények, asztronómia, biológia, kozmológia, gyógyszerészet és receptek – tagolják a pergamenkötetet.

Nyelvészek, kódfejtők, matematikusok törték a fejűket rajta, eddig mindhiába. Külön számítógépes programok születtek a titok megfejtésére. Még az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA is foglalkozott a témával. Senki sem tudta objektíven bizonyítani, hogy ez egy kacifántos kód, valamilyen nyelv trükkös fordítása, vagy pusztán csak halandzsa. Volt olyan elmélet is, hogy szteganográfia módszerével a 35 ezer szó töredékrészébe rejtették az üzenetet.

Több elmélet is napvilágot látott a több mint 200 oldalas könyvnek az eredetével, tartalmával és a szöveg céljával kapcsolatban. A kéziratból a számozás szerint mintegy 40 oldal hiányzik. Nem tudni, ki és mit akart közölni, így több tudományág képviselői, nyelvészek, kriptográfusok, történészek… kutakodnak. A tudósok száz éve szinte egy helyben topognak.

Egy budapesti spektrofotometriai laboratóriumban okmányok vizsgálatával foglalkoznak. Gál Tamás vegyészszakértőt egy kis régészeti kalandozásra hívjuk.

­- Számos alapvető kérdés merül fel a Voynich-kézirattal összefüggésben: mi volt előbb a rajz vagy a szöveg? Hányféle vegyi anyaggal íródott? Mennyi ideig készült? Egy vagy több kéz alkotta?... van olyan kérdés, amire a vizsgálat egyértelmű választ adna? 

­- Igen, ezek közül az első kettő kérdésre talán tudnánk válaszolni. Kis szerencsével és a technikai apparátusunkkal az olyan részletek esetében, ahol a rajz és szöveg keresztezi egymást ott meg tudnánk állapítani, hogy melyik volt előbb a papír(us)on. Teljesen biztos, hogy választ tudnánk adni arra, hogy hányféle anyaggal íródott. Szívesen vizsgálnánk ilyen egyedi mintát. Mindezekhez persze az eredeti kézirat lenne szükséges.

Arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig készült, egy vagy több kéz alkotta jelenlegi felkészültségünkkel nem tudnánk választ adni.                                                >> >>>

A rosztovi rém elmekórtana

Huszonhét éve végezték ki a rosztovi mészárost. Andrij Csikatilóról a pszichiátriai vizsgálatok kimutatták, hogy épelméjű szadista vonásokkal és borderline személyiségzavarban szenvedett. Nem valószínű, hogy halála után, tanulmányozták az agyát, voltak-e rajta kóros elváltozások, már csak azért sem, mert az ítéletet tarkólövéssel hajtották végre.

Nem keresek mentséget egy tömeggyilkos tetteire. Mostoha gyermekkora sem csal könnyeket a szemembe. Laikusként úgy vélem, elmebeteg lehetett, azért nyilvánították beszámíthatónak, hogy a társadalmat megvédjék a sorozatgyilkostól. Sorsán keresztül arra keresek választ, milyen folyamatok játszódhatnak le a tudatban, ha gyermekként, a fejlődés korai szakaszában, súlyos és hosszan tartó traumák érték. Ezek ugyanis soha be nem gyógyuló sebek.. Igaz, hogy mindenkinek más és más a tűrési határa, ahogy a válaszreakciója is, és másként dolgozzuk fel az emlékeket. A szörnyű élmények hatására az ember lelkében egyszercsak elpattan egy „húr”. Mi történhet azután - összeroppan, esetleg öngyilkosságba menekül, vagy az is előfordulhat, hogy a megbomlott elme kitör „ketrecéből” és az ember vadállatként viselkedik?

A "holodomor" éhhalált jelen magyarul. Az ukránok népük egyik legnagyobb katasztrófáját nevezik így, amelynek következtében több millió ember halt éhen a sztálini időkben. Andrij ezekben az ínséges időkben született, egy kis faluban. Szülei a kolhozparasztok voltak. Bért nem kaptak, a házuk mögötti kis darab földből nem tudtak megélni. A család éhezett, a fiú 12 éves koráig kenyeret sem látott. Az apja keveset tartózkodott otthon, az anyja állandóan szidta és szapulta. Négyéves testvérét állítólag éhezők rabolták el és megették. Andrij szemtanúja volt azon szörnyűségeknek is, amiket a nácik követtek el Ukrajnában a háború idején. Félelmei és szorongásai miatt gyakran ágyba vizelt, amiért az anyja minden alkalommal elverte. A háború után kezdte el az iskolát. Az éhségtől gyakran elájult. A társai a gyengesége miatt sokszor kicsúfolták, a tanárai azonban mintadiáknak tartották.

A gyermekkori traumák a fejlődő agy neurális szerkezetét és működését maradandóan károsíthatják – állítja egyik tanulmányában Martin H. Teicher. A belmonti McLean Kórház Fejlődés-lélektani Biopszichiátriai Kutatóprogramjának igazgatója szerint ennek következményei bármely életkorban, bármilyen módon előtörhetnek. Befelé depresszió, szorongás, öngyilkos gondolatok vagy poszttraumás stressz, kifelé pedig agresszió, impulzivitás, bűnözés… formájában nyilánulhat meg. Akár fizikai, érzelmi vagy szexuális trauma okozta, akár háború, éhínség vagy pusztító járvány miatt kialakuló stresszről van szó, a gyermeki agyban beindulnak - a kegyetlen világgal való eredményes harcra felkészítő - hormonális változások.. A stresszhormonok jelentősen megváltoztathatják a hippokampuszban található nagyméretű neuronok alakját, akár el is pusztíthatják azokat. Az éremnek van egy másik oldala is. Az emberi agy a tapasztalatokon keresztül formálódik és hajdanán kemény világban éltek az elődeink. Szükség volt olyan képességekre, amelyek segítették a túlélést. Vészhelyzetben bevált a „harcolj vagy iszkolj!” taktika. Ilyenkor az agyban megfigyelt változások a zord környezethez való alkalmazkodást segítették elő.

Csikatiló 1978 és 1990 között követte el rémtetteit, 53 ember, köztük kisgyerekek megölését tudták rábizonyítani. Főként fiatal nőkre vadászott, volt egy magyar áldozata is, a 19 éves Varga Ilona. A férfi elfogása előtt, profilozók a személyiségvonásairól megállapították, hogy szexuális izgalmat csak az áldozatok szenvedése láttán ért el. Feltételezték, hogy a munkája miatt sokat utazott, a gyilkosságokat ugyanis hétköznapokon követte el. Vasúti pályaudvarok, állomások, buszmegállók környékén ismerkedett, majd a fiatalokat különféle ürüggyel félre eső helyekre, erdőkbe csalta és brutális módon végzett velük.

Az agyműködés igen bonyolult és összetett folyamat. A limbikus rendszer egy olyan ősi, a középagyban található terület, mely az emlékezést és az érzelmeket szabályozza. A hippokampusz azt irányítja, milyen beérkező információk tárolódjanak a hosszú távú memóriában, az amygdala a beérkező információkat szűri és értelmezi a túlélési és érzelmi szükségletek, valamint a megfelelő válaszok kiváltásának szempontjából. Utóbbi szerepet játszik például a félelem elviselésében és az agresszív válaszokban. Az agy hátsó részén, közvetlenül az agytörzs felett elhelyezkedő cerebellum középső területén található a cerebelláris vermis. Ennek zavarai számos különböző pszichiátriai kórképpel, például a bipoláris depresszióval, a skizofréniával, az autizmussal… is kapcsolatba hozhatók. Noha ezek a betegségek köztudomásúan nem a gyermekkori traumák, hanem genetikus, veleszületett tényezők következményei. Az a tény, hogy a vermis zavarai számos pszichiátriai állapot mögött megtalálhatóak, arra utal, a régió a mentális egészség alakulásában jelentős szerepet játszik.

Csikatilo már kamaszkorában felfedezte, hogy krónikus impotenciában szenved, amely tovább rontott az önbizalmán és a társas kapcsolatain. 17 évesen a húga egyik 11 éves barátnőjét leteperte a földre, ejakulált miközben a lány minden erejével szabadulni igyekezett a szorításából. Érettségi után egyetemre jelentkezett, de nem vették fel. Elvégzett egy rádiótechnikusi szakiskolát, nem sokkal később pedig bevonult katonának. Ott sem volt panasz rá. Leszerelése után igyekezett lányokkal kapcsolatba kerülni, de azok impotenciája miatt kigúnyolták. Szégyenében megpróbálta felakasztani magát, de az anyja időben észrevette és levágta a kötélről. Nem volt maradása a szülőfalujában.

1963-ban úgy tűnt, végre egyenesbe kerül az élete. Egy orosz városban távközlési szakemberként állást kapott és egy kis lakást bérelt. Ezt követően megnősült. A házaspár szexuális élete nem volt rendben, ennek ellenére a felesége három gyermeknek adott életet, egy meghalt.  Csikatiló 34 évesen a Rosztovi Állami Egyetem Filológia Karán szerzett tanári diplomát orosz nyelv és irodalom szakon. Nem volt jó pedagógus. Képtelen volt fegyelmet tartani és a diákok előtt nem volt tekintélye. Tanári pályafutása 1981-ben ért véget, miután számos molesztálási panasz érkezett rá mindkét nembeli diákjaitól. Anyagbeszerző lett egy rosztovi székhelyű építőanyag-gyárban és gyakran kellett utaznia.

Az egyik legtöbb fejtörést okozza a szakembereknek - a korai embertelen bánásmód következményének tekintett pszichiátriai állapot - a borderline személyiségzavar (Borderline Personality Disorder - BPD). Az ilyen egyén feketén-fehéren látja az embereket. Hajlamos a vad dühkitörésekre, paranoid vagy pszichotikus kirohanásokra. A borderline kifejezés magyar jelentése „határeset”, „határvonal”. A pszichoanalitikus Otto Kernberg értelmezése, miszerint a borderline határeset a neurózis és az elmebetegségek között, mára érvényét vesztette, ennek ellenére e tünetegyüttes megnevezésére találóbb kifejezés nem született. Hazánkban ezt a kifejezést a szakemberek már nem használják, helyette az érzelmileg labilis személyiségzavar (Emotionally Unstable Personality Disorder - EUPD) diagnózist rendszeresítették, mely magában foglalja a borderline jellemet is.

A férfi 1978 decemberében követte el az első dokumentált gyilkosságot egy 9 éves kislány ellen. A gyermek halála után csak akkor tudott felizgulni és szexuálisan kielégülni, ha nőket vagy gyereket szurkálhatott halálra. A gyanú egy másik férfira terelődött, akit 1983-ban helyette elítéltek és kivégeztek Csikatilo saját bevallása szerint az áldozatok „sírása, agóniája és a vér megnyugvást adott és kielégülést”. Amikor megkérdezték tőle, hogy a későbbi áldozatai esetében miért nem vájta ki a szemüket, mint a korábbiakét, azt felelte: eleinte hitt a babonában, hogy az áldozatok szeme megőrzi gyilkosuk képét. Később rájött, hogy ez csak mese. 1992-ben állították bíróság elé és 1994. február 14-én hajtották végre halálos ítéletét.

Az ügyész, illetve a bíróság köteles igazságügyi szakértőt kirendelni annak eldöntésére, hogy a terhelt szenvedett-e a cselekmény(sorozat) elkövetésekor az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely a beszámítási képességét kizárta, vagy korlátozta. Dr. Domán Auguszta a beszámítási képesség megállapításának nehézségeit elemző cikkében rámutatott, hogy egy visszamenőleges mentális állapot meghatározásakor nem várható el  százszázalékos bizonyosságú szakértői vélemény, amely változhat is az idő elteltével a betegség pontos diagnosztizálása következtében.

A büntetőjog egyik alapfeltevése, hogy a személyek rendelkeznek beszámítási képességgel, azaz valódi szabad akarattal magatartásuk kialakításában. Belátják magatartásuk lehetséges következményeit, és képesek arra, hogy magatartásukat ezen felismeréshez igazítsák. Elmebetegség esetén az igazságügyi szakértőre hárul az a feladat, hogy megállapítsa, hogy a cselekmény elkövetésekor milyen mentális állapotban volt az elkövető, mi zajlott le az elméjében, hogyan választotta a lehetséges magatartások közül éppen azt, amely egyébként büntetendő, milyen elmebetegségben szenvedett és ezen betegség milyen tünettana vezetett az elkövetési magatartáshoz. A fentiek alapján vonható le a következtetés, hogy az illető rendelkezett-e vagy sem, illetve csak korlátozott beszámítási képességgel. A jelentősége ennek a kérdésnek óriási, hiszen az elkövetéskori beszámítási képesség hiányában a személyt felmentik és kényszergyógykezelését rendelik el, korlátozott beszámítási képesség esetén büntetés szabható ki, de az korlátlanul enyhíthető, míg a teljes beszámítási képesség meglétekor az elkövetőnek felelnie kell tetteiért.

Észbontó rajongó

Egy kevésbé ismert művésznő több mint másfél évtizede képtelen volt megszabadulni elmeháborodott rajongójától.

Ez nem valamiféle egyoldalú szerelmi románc – oszlatja el a félreértéseket a neve mellőzését kérő fiatal lány. – Meglátott a színpadon és onnan kezdve nem hagyott békén. Zagyva levelekkel ostromolt, minden koncert után megvárt. Már az elején szép szóval, de határozottan a tudtára adtam, hogy hagyjon békén. Néha elbújt egy bokor vagy hirdetőoszlop mögé, onnan figyelt. Az sem véletlen, hogy ugyanarra az egyetemre járt, ahová én. Később kiszimatolta, hol dolgozom, hol lakom és folyton körülöttem ólálkodott. Megesett, hogy hajnali 3 órakor a házam előtt őgyelgett.

A hölgy megelégelte a dolgot és elköltözött. A férfi magánnyomozót fogadott, és minden kezdődött elölről.

– Mániákusan üldöz, gyalogosan, vagy kocsival követ – folytatta a megviselt idegzetű művész.– Azt sem értem, ha közveszélyes, hogyan lehet jogosítványa? Kerülő utakon járok, menekülök előle. Úgy ugrok a metró kocsiba, ahogy a filmekben látni, az ajtó záródása előtt. Megesett, hogy kiszúrta a gumikat a kocsimon, a rendőrök megtalálták nála a kést. Bemászott a kertembe, elvitte a kötélen száradó ruhákat. Bezúzta az ablakokat és betört a lakásomba, amikor nem voltam otthon.  Abban leli örömét, hogy lelkileg és fizikailag szisztematikusan tönkretesz.

A nő elmondta azt is, hogy többször kérte a járőrök segítségét és számtalanszor tett feljelentést a rendőrségen. Üldözője rövid időre eltűnt, aztán ott folytatta, ahol abba hagyta. Ügyvéd, orvos szakértő, rendőr tanácsát is kérte. Szavaikból azt szűrte le, hogy szinte tehetetlenek. Rajongója addig nem kerül rács mögé, vagy elmegyógyintézetbe, amíg vér nem folyik.

A 30-as éveiben járó férfi  előzetes letartóztatásba került lakásbetörés miatt. Az eljárás során kiderült, hogy hosszabb ideje regisztrált, cselekvőképességet kizáró elmebeteg, de nem áll gondnokság alatt. Egyetlen személyt zaklat, de őt hosszú ideje és kitartóan. A beteget az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) utalták, vizsgálata befejeződött. Kórházban kezelték, majd onnan kiengedték. A lakhelye szerinti önkormányzatnál kezdeményezték, hogy hivatalból gondnokság alá helyezzék.

A sértett lelkileg, idegileg összetört. Nincs étvágya, alig alszik, rémálmok gyötrik. Művészként szabadságra vágyódik, ehelyett lakása ajtajára biztonsági zárat, az ablakokra vasrácsokat szereltetett. A közveszélyes őrült helyett kénytelen saját magát négy fal közé zárni.

A bűncselekményt elkövető kóros elmeállapotú rajongóval szemben legfeljebb kényszergyógykezelés (Btk. 74.§) rendelhető el a törvényi feltételek fennállása esetén, amelyet a bíróság jogerős ítélete alapján zárt intézetben (IMEI) hajtanak végre. Egy budapesti ügyvéd szerint a sértett többféle jogi eszközt vehet igénybe. – A művésznő elsősorban megszabadulni szeretne az elmebetegtől. Ha a kényszergyógykezelés feltételei nem állnak fenn, a gondokság alá helyezési eljáráson túlmenően további lehetőség, az 1997. évi törvény X. fejezete alapján, hogy a bíróság nem peres eljárásban elrendelheti a kötelező intézeti gyógykezelését, ha veszélyeztető magatartást tanúsít, amelynek szükségességét a pszichiátriai gondozó intézet szakorvosa kezdeményezi. A művész követelhet kártérítést is a polgárjogi felelősség szabályai szerint a személyhez fűződő jogainak megsértése miatt. Hiszen érhette nem vagyoni hátrány különösen akkor, ha a jogsértés olyan lelki traumát okozott, ami rombolta az életminőségét. Ezért számára is fontos, hogy a betegnek legyen hivatásos gondnoka, aki a vagyonát kezeli.

A kóros elmeállapotú beteg nem büntethető! Senki sem vállal felelősséget azért, ha „bekattan” és súlyos bűncselekményt követ el. A kezelőorvos, akármennyire is nyomon követi a betegség lefolyását, nem lát a jövőbe. Kuncz Elemér, igazságügyi pszichiáter szakértő elmondta, hogy a bíróság kényszergyógykezelést rendel el életellenes vagy közveszélyt okozó bűncselekmény esetén, ha az elkövető kóros elmeállapota miatt nem büntethető, és tartani kell a hasonló cselekmény elkövetésétől, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Az igazságügyi pszichiáter utalt annak a férfinak az esetére, aki lakótelepi lakásában robbanásveszélyes anyagokat halmozott fel és a detonáció több ember halálát okozta. Az orvos nem tudja előre megmondani, hogy mit forgat a fejében az elmebeteg. Főként, ha az igyekszik megtévesztően jó benyomást kelteni. (A képek illusztrációk)

A korábbi évek emlékezetes esetei:

1995 – Szamuráj karddal metszette le anyósa fejét. A férfi eltávozást kapott a balassagyarmati elmegyógyintézetből

1996 – Brutális kegyetlenséggel meggyilkolta 12 és 13 éves gyermekeit a székesfehérvár-tóvárosi 41 éves B. Imre. A beteg ideggyógyászati kezelés alatt állt

1998 – Kaposvárott szerelemből szitává lőtte az orvost egy elmeosztályon kezelt joghallgató. A lopott fegyverrel ötször tüzelt

1999 – Szétverte édesanyja fejét az OPNI-ból hétvégére kiengedett skizofrén R. Miklós

2000 – Konyhakéssel szíven szúrta kislányát, majd önmagával is végzett egy mikepércsi anya. M. Viola korábban pszichiátriai kezelés alatt állt.

A szépségkirálynő gyilkosa

Christopher Wilder először 1963-ban került a rendőrség látókörébe. Egy sydney-i strandon elkövetett csoportos nemi erőszakban bűnösnek vallotta magát. Még nem volt 18 éves, így megúszta próbaidővel. Egyértelmű lett számára, hogy a brutalitás, a birtoklási vágy olyasfajta szexuális kielégüléshez juttatja, amiben addig nem volt része. Azt hitte, fiatalkori élvhajhászásról van szó és tulajdonképpen már kitombolta magát, így hát megnősült. Felesége két hét után olajra lépett, esze ágában sem volt egy őrült szadistával együtt élni. (A baloldali rajz azt ábrázolja, ahogy a szexuális bűnöző prédaként birtokolja a nőt.)

Wilder Floridában kezdett új életet. Rajongott a szép nőkért és a luxus sportkocsikért. Versenyautó-pilótaként átlagos külsővel is hódított. Építőipari és ingatlanpiaci befektetései jól jövedelmeztek. A Boynton Beachen vett medencés villát, futotta Porschéra és motorcsónakra is. Kelléktárából nem hiányoztak a drága videokamerák, fényképezőgépek sem. Akkor már pontosan tisztában volt vele, hogy ő kicsoda és mire hajt. Úgy állította be magát, mint aki menő fotóriporter és nem csupán szépségkirálynők, hanem kezdő modellek is címlapra kerülhetnek az ő közbenjárására.

1984. februárjától hat hét alatt 12 nőt ejtett túszul, kínzott és erőszakolt meg, közülük nyolcat lelőtt vagy halálra szurkált. Egyikük, a bal képen látható Elizabeth Kenyon az 1983-as "Miss Florida" döntőse volt. Kenyon miatt nevezték aztán szépségkirálynő-gyilkosnak. Egyébként korábban Wilder barátnője volt, de a lány szakított. Néhány héttel eltűnése után a 19 éves Linda Grover beszédbe elegyedett egy ismeretlen férfival, drága kamera volt nála. A Vogue magazin címlapfotójával kecsegtette. Beültek a "fotós" kocsijába és Georgiáig meg sem álltak. Wilder berángatta a lányt egy szállodába, megerőszakolta, fojtogatta, árammal sokkolta. Grovernek sikerült bemenekülnie a fürdőszobába és olyan hangosan sikoltozott, hogy a támadó elmenekült. A sértett a rendőrségi fényképek alapján azonosította.

Wilder legközelebb a texasi Beaumont-ban bukkant fel, ahol egy fiatal anyát vett célba – Terry Waldent (24). Holttestét néhány nappal később találták meg egy csatornában.

Előkerült a kéjgyilkos elhagyott autója, amelyben hajszálakat találtak az ugyancsak megölt Theresa Fergusontól (21). Wilder amerre csak járt eltűnt és meggyilkolt modellek jelezték az útját. Közben az FBI TOP 10-es listán körözte.

A sorozatgyilkos 1984. április 1-jén részt vett a Seventeen magazin címlapmodell versenyén Las Vegasban, ahol később találkozott Michelle Korfmannel. Holttestét májusban egy dél-kaliforniai út menti pihenő közelében találták meg.

A keresett bűnöző körül szorult a hurok: 1984. ápr. 13-án egy New Hampshire-i benzinkútnál katonák fogták gyűrűbe. Wilder bepattant az autójába és felkapott egy 357-es magnumot. A fegyverért folytatott küzdelem során az egyik lövés megölte Wildert (a képen), a másik megsebesítette a tisztet, aki el akarta venni tőle a lőfegyvert.

A nyolc áldozat névsora: Rosario Gonzalez (+20 éves), Elisabeth A. Kenyon +(23), Terry Ferguson (+21), Terry Walden (+24), Suzanne Logan (+21), Sheryl Bonaventura (+18), Michelle Korfman (+17), Beth Dodge (+33)

Az élet rulettje

Starr Faithfull holttestét 1931 nyarán a Long Beach-i strandnál sodorta partra a víz. Boncoláskor a tüdejében nagy mennyiségű homokot találtak, amit úgy értelmeztek, hogy a part közeli sekély vízben fulladt meg. Testét zúzódások borították. Szervezetében nagyadag nyugtatót mutattak ki. Megállapítani nem lehetett, hogy öngyilkosság vagy emberölés következtében vesztette életét. Június 5. éjjel látták utoljára és 8. reggel találták meg a holttestét. Pletykák szerint egy ismert bostoni politikus ölte meg, akivel a család szegről-végről rokonságban állt. Indokot is találtak, mindenáron meg akarta akadályozni, hogy kitudódjon, a lányt 11 éves korától fogva szexuálisan bántalmazta. A bulvársajtó szenzációként tálalta az ügyet, hiszen az áldozat egy szép és fiatal teremtés, a feltételezett elkövető pedig egy gazdag és befolyásos politikus volt. Nehezítette a nyomozást, hogy a nevelőapján kívül, állítólagos bűnözői körök is tudomást szereztek az egykori polgármester viselt dolgairól. Még olyan teória is felmerült, hogy nem ő, hanem gengszterek öltek, a gyanút pedig szándékosan ráterelték, és ezzel zsarolták. Közben a lány barátai arról számoltak be, hogy Faithfull egy hajóorvosba volt reménytelenül szerelmes. A férfi megerősítette, utoljára június 5-én a hajón találkoztak és akkor szakítottak. Az öngyilkosság elméletét erősítette az az feltételezés, hogy a lány ittasan, erős nyugtatók hatására, végső elkeseredésében a vízbe vetette magát. A nyomozók a szülők lakásán megtalálták Faithfull naplóját, amelyben ecsetelte öngyilkossági szándékát. Végül az ügyet lezárták, mert nem tudtak elegendő adatot gyűjteni az emberölés bizonyítására.

Evelyn Nesbit Amerika első szupermodelljének számított a múlt század elején. A viktoriánus szentimentalizmus és az ártatlanság mintaképe lett. Mosolyában azonban ott bujkált a "rossz kislány" csábos ígérete. Dúsgazdag hódolók versengtek a kegyeiért. A 16 éves kóristalány elfogadta a neves építész Stanford White (47) vacsorameghívását annak manhattani házában. Pezsgőt ittak kettesben a második pohár ital után Evelyn elvesztette az eszméletét. Az ágyban tért magához. Ruha nem volt rajta és a lepedőn vérfolt vöröslött. Évekkel később az asszony elmondta a férjének, mit tett vele White. Bár a multimilliomos Harry Thaw sem számított szentnek, elég annyit megjegyezni, hogy róla került a köztudatban a playboy kifejezés, ettől függetlenül szeretett a lovagias férfi szerepében tetszelegni. Revansot vett felesége ártatlanságát megrontó férfin. 1906. június 26-án a Madison Square Garden tetőteraszán lelőtte az építészt.

A sikeres amerikai modell, némafilmes színésznő, Olive Thomas karrierje 1914-ben indult be. (A baloldalon a címlaplányok neves perui festőjének, Alberto Vargasnak a képe Olive emlékét őrzi) Néhány év alatt több mint 20 filmben játszott. Férjével, Jack Pickford színésszel igazán összeillettek. "Két ártatlan ábrázatú kölyök, ám a látszat csalóka, valójában a legszenvedélyesebb, a legvadabb dögök, akik valaha felkavarták a csillagport a Broadway-n. Mindketten tehetségesek, de sokkal jobban érdekli őket az élet rulettjet, mint a karrierjük" - nyilatkozta róluk a híres forgatókönyvíró és rendező, Frances Marion. Így igaz, túlságosan lazán fogták fel az életet. Mindketten fiatalon haltak meg. Olive 25 évesen, miután tévedésből bevette a férje szifilisz elleni higany-dicloridot tartalmazó gyógyszerét. Jack 36 évesen követte.

Az amerikai Faith Bacon a harmincas évek burleszk- és revűtáncosa volt. Pályafutása csúcsát a sztriptiz jelentette. Akkoriban illetlenségnek számított, és törvény tiltotta, hogy a színpadon ruha nélkül mozogjanak a táncosok. Mozdulatlanul kellett állniuk és fényekkel páztázták a meztelen testüket. Tánc nélkül is rajongott érte a közönség. A rendőrség rendszeresen razziázott a különböző színházakban és eljárást indítottak a törvényszegőkkel szemben. Bacon trükközött, hogy kijátsszák a törvényt, de nem mindig sikerült. Pályafutása megsínylette, hogy csúnya balesetet szenvedett. Átesett egy üvegdobon és a combjai súlyosan megsérültek. Karrierje hanyatlani kezdett és ilyenkor droggal, alkohollal vigasztalta magát. Egyre lejjebb csúszott, mígnem 1956. szeptember 26-án kiugrott szállodai szobája ablakából.

Fotó: Wikipédia, Pinterest

A 25 éves Starr Faithfull holttestét 1931 nyarán a Long Beach-i strandnál sodorta partra a víz. (fenti kép) A boncoláskor a tüdejében nagy mennyiségű homokot találtak, amit úgy értelmeztek, hogy a part közeli sekély vízben fulladt meg. Testét zúzódások borították. Szervezetében nagyadag nyugtatót mutattak ki. Azt nem tudták megállapítani, hogy öngyilkosság vagySzövegdoboz:  emberölés történt-e. Pletykák szerint egy ismert bostoni politikus ölte meg, akivel a család szegről-végről rokonságban állt. Indokot is találtak, mindenáron meg akarta akadályozni, hogy kitudódjon, a lányt 11 éves korától fogva szexuálisan bántalmazta. A bulvársajtó szenzációként tálalta az ügyet, hiszen az áldozat egy szép és fiatal teremtés, a feltételezett elkövető pedig egy gazdag és befolyásos politikus volt. Nehezítette a nyomozást, hogy Starr nevelőapján kívül, állítólagos bűnözői körök is tudomást szereztek az egykori bostoni polgármester viselt dolgairól. Még olyan teória is felmerült, hogy gengszterek öltek, a gyanút szándékosan a férfira terelték, akit aztán ezzel zsaroltak. Közben a lány barátai arról számoltak be, hogy Starr egy hajóorvosba lett reménytelenül szerelmes, aki a tragédia előtti napokban szakított vele, mégpedig a hajón. Elképzelhető, hogy ittasan, erős nyugtatók hatására a nő a fedélzetről a vízbe vetette magát. Napokkal az eltűnését követően bukkantak a holttestére. A nyomozók a szülők lakásában megtalálták Faithfull naplóját, amelyben megemlítette öngyilkossági szándékát. Végül az ügyet lezárták. A rendőrség nem tudott elegendő bizonyítékot gyűjteni az emberölés bizonyítására.

Clara Haber mennybe menetele

1915. május 1., Berlin: Bódító virágillat terjengett a levegőben, mintha a tavasz tudomást se venne a háborúról. A Dahlem negyedben álló Haber-villát vacsoravendégek zsivaja töltötte be. Az előkelő társaság hazafias hősként ünnepelte a házigazdát, Fritz Habert. Felesége kicsit sem volt jó kedvében. Clara asszony idegei pattanásig feszültek. Ezernyi gondolat cikázott az agyában, zombiként sürgött-forgott a vendégek körül. Kerülte férje tekintetét, mert ez is elég lett volna ahhoz, kitörjön belőle az indulat. Botrányra pedig semmi szükség – fogta vissza magát. Amúgy csöndes, visszahúzódó teremtés volt, aki mindig tudta, mi a kötelessége. Házasságuk 14 éve alatt alig veszekedtek Fritz-cel, holott a kémiai tudományok doktoraként nehezen viselte, hogy neki csak az anya- és feleségszerep jutott. Nem volt irigy az ugyancsak vegyész férje tudományos előmenetelére, sőt a háború előtt segített neki  a kutatásaiban. A professzor karrierje meredeken emelkedett. Az idő tájt a Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézetet igazgatta. A jól felszerelt, korszerű intézményt egy ipari alapítvány pénzelte. A hazafias érzelmű, kikeresztelkedett zsidó férfi önként jelentkezett szolgálatra a hadügyminisztériumhoz. A Kémiai Hadászati Szolgálat vezetőjeként a harci gázok kifejlesztését kapta feladatul.

Clara a késő éjszakába nyúló fogadás után, végre négyszemközt beszélhetett az urával. Kitört belőle az elkeseredettség, ami az yperni események hatására tájfunként tombolt benne. Egyszerűen nem értette, mi történt a férjével, hogyan változhatott meg ennyire.  Feleségül ment egy tehetséges, jólelkű tudóshoz, aki egyfolytában azon elmélkedett, hogyan tudná több élelemhez juttatni a bolygó  gyarapodó lakóit. Zseniális ötlete alapján a levegő nitrogénjéből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammóniát állítottak elő. A műtrágya volt a megoldás, amellyel növelték a talaj termőképességét. Emberek milliárdjai köszönhették neki, hogy megszülettek.  Ugyanez az ember háború idején tudását és tehetségét a kíméletlen öldöklés szolgálatába állította. A békepárti Clara jó ideje kétségbeesetten próbálta megakadályozni, hogy a férjét a hazafias érzelmei elvakulttá tegyék. Tisztában kellett azzal lennie, a tudománynak erkölcsi felelőssége van abban, hogy eredményeit ne pusztításra, hanem békés célokra, az emberiség javára fordítsa. Fritz Haber a kettejük közti éles vitában azzal érvelt, hogy „békében az emberiséget, háborúban viszont a hazáját szolgálja”. Mindezek után feleségét azzal vádolta, hogy Németország ellensége.

1915-re a villámháborúnak indult világégés állóháborúvá merevedett. Az Antant-hatalmak (Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia) stratégiai előnyökre tettek szert, a németek pedig igyekeztek a helyzeten változtatni. A lövészárkok védelmet nyújtottak a géppuskák és a gyalogos rohamok ellen. A németek terve az volt, hogy valamilyen harci gázzal kifüstölik a katonákat a lövészárkokból. Az erre alkalmas harci gázt Fritz Haber kísérletezte ki. A klórgáz a szem nyálkahártyáján kicsapódva sósavoldatot képez, a katona megvakulhat. A savas oldat súlyos égési sérüléseket okoz, a tüdőbe jutva szétmarja a léghólyagokat. Aki a gázt beszívta a saját, tüdejébe áramló testnedvei - vér, nyirok - ölik meg.

1915. április 22., Ypres: németül Ypern (ma Ieper) egy nyugat-flandriai kisváros. A németek 5700 megerősített hordóban 168 tonna klórgázt vittek a frontvonalra. A reggeli órákban a szél nyugati irányban fújt. Este 6 óra körül Steenstrate és Poelkapelle között kiengedték a klórgázt. A túloldalon a francia gyarmati hadsereg katonái látták a közelgő sárgás felhőt, fogalmuk sem volt róla, mi az. A lövészárkokba húzódtak. A tömény gáz 6 km szélességben borította el az állásokat. A frontszakaszt védő 15 ezer francia katonából 5000 azonnal meghalt. A többiek vakon, iszonyatos égési sérülésekkel menekültek nyugat felé.

1915. május 1. éjjele, Haber-villa: Amikor az yperni „hadi siker” Clara fülébe jutott teljesen összeomlott. Azonnal beszélni akart a férjével, aki jóideje nem járt otthon, az ünnepi fogadásra érkezett haza. Az asszony úgy érezte, férje tettére nincs mentség. Titkon talán reménykedett benne, hogy az ő Fritz-e nem önszántából lett tömeggyilkos, esetleg a családja deportálásával zsarolták a felettesei. A férfi rideg, kimért szavai azonban visszarántották az asszonyt a valóságba. Kétség sem fért hozzá, Haber a haza szolgálatának tekintette cselekedetét. A vita nem nyúlt hosszúra, Fritz lezárta a témát, jó éjt kívánt és elment lefeküdni. Békésen aludt már, amikor az asszony kilopta revolverét és a kertben mellbe lőtte magát. 13 éves fia talált rá. Május 2-ára virradóra a 44 éves Clara Immerwahr meghalt. Nem sokkal később Haber elindult a keleti frontra, fiát a rokonságra bízta.

A tömeggyilkost 1918-ban Nobel-díjjal tüntették ki a háború előtti munkásságáért. Haber 1934-ben hunyt el.

Mítosz lengi körül Clara Immerwahrt, mivel halála okairól nem maradtak eredeti dokumentumok, mint például a búcsúlevelek, hiteles kortársi vallomások. A találgatásoknak se vége, se hossza. A házaspár közötti drámai jelenet természetesen fikció, de így is lejátszódhatott. Egyesek szerint Clara nem volt annyira békepárti. Mások tudni vélték, a depressziója miatt vetett véget az életének, na meg szegényke rájött, hogy csalta az ura.

Akadnak szép számmal megválaszolatlan kérdések is: véletlen egybeesés, hogy Haber fia, Hermann 1946-ban éppen annyi idősen lett öngyilkos New Yorkban, mint az édesanyja? (Az apja részt vett a Zyklon B előállításában. A II. világháborúban pedig zsidók milliói haltak meg a náci gázkamrákban a hidrogén-cianidot tartalmazót  gáztól. A Haber-família több tagja is koncentrációs táborokban veszett oda, köztük féltestvére Frieda lánya, Hilde Glücksmann, férje és két gyermekük. Nehezen lehetett együtt élni azzal a tudattal, hogy az apja tömeggyilkos, aki elsősorban németnek és csak másodsorban tartotta magát zsidónak.)  Hogyan ítélte meg Hermann az anyja öngyilkosságát, hogy nem gondolt a kamasz fiára, és önszántából   vezekelt a férje bűneiért? Talán Hermann képtelen volt együtt élni ezzel a kereszttel. Az ő legidősebb lánya 1949-ben vesztette életét Chicagóban, ahol a gázmérgezések ellenszerén dolgozott.

A mormonok fekete báránya

1812-ben tífuszjárvány tombolt Új-Anglia területén. A 7 éves Joseph Smith is megbetegedett.  Alig tért magához a tífuszos lázból, amikor csontvelőgyulladást kapott. Amputálni akarták a lábát, de az anyja nem engedte. Orvosa drasztikus műtéttel, fájdalomcsillapítás nélkül fogóval és vésővel eltávolította az elhalt csontdarabokat a lábszárából. A gyermek szenvedése leírhatatlan volt, de végül felgyógyult. A halál közeli élmény kihatott további életére.

Évekkel később a kamasznak látomása volt. Megjelent előtte az Úr és Jézus Krisztus.Tudtára adták, hogy egyetlen egyház sem igaz, és egyikhez se csatlakozzék. Smith ezen az úton elindulva lett Church of Jesus Christ (LDS), vagyis a mormon egyház alapítója. „Isteni segítséggel lefordította”  a hajdani próféták aranylemezekre vésett szavait. 1830-ban Smith kiadta a Mormon könyvét, amelyet azóta 112 nyelvre lefordítottak és világszerte 192 millió példányban jelent meg.

Az amerikai Mark Hofmann 1980-ban azt állította, hogy talált egy 17. századi King James Bibliát, lapjai között egy, az egyiptomi hieroglifákra hasonlító irományt. Úgy tűnt, a jeleket Smith másolta az aranylemezekről. Hofmannról tudni kell, az LDS egyháznál nevelkedett. Két évig misszionárius volt Angliában. Szabadidejében sokat olvasott a mormonizmus történelméről, sőt kritikai véleményeket is. Családapaként csalódott a többnejűséget 1904-ig megengedő egyházban, holott anyai nagyapjának is több felesége volt. Tudta, hogy a Smith-jegyzetet 1828-ban látta Charles Anthon, a Columbia Egyetem professzora. Hofmann úgy vetette papírra a hieroglifára hasonlító jeleket, hogy az Anthon átiratához passzoljon. Egy neves szakértő az LDS egyház berkein belül megerősítette, hogy Smith-autográf kéziratról van szó, így az egyház 20 ezer dollárért megvásárolta. Hofmann a sikerén felbuzdulva tanulmányait azonnal abba hagyta és elkezdett más, ritka történelmi jelentőségű dokumentumokat gyártani. Ezek közül az egyik leghíresebb a Salamander levél, amelyet a férfi állítása szerint Martin Harris írt az Utolsó Napok Szent Mozgalma korai vezetőjének, WW Phelps-nek.  Harris egy ideig írnokként részt vett az aranytáblák fordításában és szponzorálta a Mormon könyve első kiadását. A levél azt sugallta, hogy Smith életének voltak „varázslatos” vonatkozásai. A fehér szalamandra egy olyan mitikus lényre utalt, amely képes tűzben élni. Ez közelített Smithnek a Moroni Angyalról adott leírásához. 1984. elején Hofmann 40 ezer dollárért eladta a levelet Steven F. Christensennek.

1985. okt. 15-én reggel 8 óra után bomba robbant Salt Lake Cityben, a bíróság épületében. Steve Christensen pénzügyi tanácsadó, aki régi történelmi iratok gyűjtésével  is foglalkozott, meghalt. A titkárnője megsérült. Nem sokkal később újabb bomba robbant, amely az otthonában megölte Christensen volt munkáltatójának feleségét. Kathleen Sheets halálát a tettes elterelésnek, ill. a nyomozók megtévesztésének szánta. Hofmann hatalmas adósságokat halmozott fel, és amikor megtudta, a levél  eredetisége megkérdőjeleződött próbálta eltüntetni a nyomokat.  Azt nem tudni, hogy a harmadik bomba, amely Márk kocsijában robbant véletlen volt, vagy így akart öngyilkos lenni.

Eleinte a rendőrségnek úgy tűnt, hogy valaki a CFS Financial Corp. alkalmazottain akar bosszút állni. A nő férje ugyanis a CFS elnöke, Christensen pedig korábban a társaság alelnöke volt. Amikor másnap Hofmann kocsijában robbant a bomba kevésbé tűnt egyértelműnek az addig feltételezett indíték.

A 66 éves Mark Hofmann életfogytig tartó szabadságvesztését tölti.

Képek:
1. Smidt első látomásáról készült  festett üvegablakot egy ismeretlen művész készítette 1913-ban. Jelenleg az Utah-i Salt Lake City-i Egyháztörténeti és Művészeti Múzeumban látható
2. A Mormon könyve tábláiról másolt karakterek korai mormoni átirata, a „Caractors dokumentum”
3. "Smith-autográf kéziratának" hamisítványa
4. Anthon kétségtelenül utalt a köralakú  azték naptárra, amelyről a csaló nem feledkezett meg. A papír jobb sarkában látható pirossal jelölve
5. Márk itt még fülig érő szájjal mosolyog, miután 20 ezer dollárt kaszált
6. A sérült gyilkost szállítják a mentők, azután a saját autóját is felrobbantotta. A fotó forrása Ravell Call, Deseret News

A Giorgione-mítosz

Legendák övezik Giorgio da Castelfranco életét és munkásságát. Keveset tudunk róla, holott művészi nagysága Leonardo da Vinciével vetekszik. Nevéhez fűződik, hogy Tizianóval megalapították a velencei reneszánsz festészet iskoláját. Mítosz lengi körül, mert festményei talányosak és csak töredékük maradt fenn. Az a kevés, amit tudunk róla G. Vasari életrajzi gyűjteményéből származik. A firenzei udvari festő feljegyezte, hogy a daliás termetű férfinak volt egy előkelő barátnője, akivel „nagy örömüket lelték a szerelemben”. Az úrhölgy pestisben megbetegedett és megfertőzte szeretőjét. Giorgione 1511-ben halt meg, Vasari azonban tévedett. Cáfolatára találtak bizonyítékot, öt évszázaddal később és nem Velencében, hanem a Föld túloldalán.

A sydney-i egyetem egyik könyvtárosa fordult Jaynie Andersonhoz, aki nemzetközilg ismert szaktekintélynek számított, korábban monográfiát írt a művészről.  A melbourne-i egyetem professzora  egy interjúban idézte fel, hogyan jutott tudomására a lelet:

- Kim Wilsontól 2017. december közepén kaptam az email-t. Arról értesített, hogy találtak egy érdekesnek tűnő ősnyomtatványt. Arra kért, nézzem meg Dante Isteni vígjátéka 1497-es kiadásának utolsó oldalát. Mellékeltek fotót, és amikor megpillantottam, alig hittem a szememnek. Az ív bal sarkában egy halvány, alig kivehető vörös krétarajz: Madonna, ölében kisded. Különös izgalom fogott el, mert ösztöneim azt súgták, szenzációs leletre akadtak a ritka könyvek gyűjteményében. Elsőként felvettem a kapcsolatot a londoni Nemzeti Galéria egyik munkatársával, aki infravörös képet küldött Giorgione a „Mágusok imádata” vázlatáról. (Ez a technika olcsó és roncsolásmentes vizsgálati lehetőség. Segítségével pl. az olvashatatlanná vált vagy tett írás, rajz bizonyos esetekben lefényképezhető vagyis jobban láthatóvá válik - szerk.) A feladat tehát az volt, hogy megállapítsam: a két vázlatrajz egyazon kéztől származik-e? Alig vártam, hogy túl legyünk az ünnepeken és elutazhassak. Fantasztikus érzés volt  felismerni, hogy a vázlat stílusjegyei Giorgione kéznyomára, pontosan az első műveire utaltak.

A lap felső részén három sor látható. Fekete tintával, cirkalmas betűkkel íródott. Wilson asszony Nerida Newbigin emeritus professzor szakértelmét vette igénybe az egyetem olasz tanszékéről, hogy a 16. századi velencei nyelvjárásban írt szöveget  lefordítsa:

1510 Ihs Matria

- Szeptember 17-én Giorgione Castelfranco egy kiváló művész meghalt a velencei pestisben, 36 éves korában, és békében nyugszik

Hogy minek tudnak örülni a művészettörténészek? - gondolhatják a laikusok. Zorzi, ahogy a korabeliek nevezték, egy évvel korábban halt meg, mint hitték. Most ez akkora durranás, hogy világgá kell kürtölni? A válasz: IGEN! Amikor kevés az adat és azok egy része sem hiteles, egyetlen megbízható forrásnak, információnak óriási a jelentősége. A halál pontos dátumából és az életkorból kiderül a születés éve is. Márpedig, ha igaz, hogy Giorgione 36 évesen halt meg, élete négy évvel meghosszabbodik. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolni számos műve keltezését. Az új adat(ok)ból még több következtetést vonhatnak le a tudósok, ugyanakkor újabb kérdések, teóriák merülnek fel. Például hogyan került a Dante ősnyomtatvány a Sydney-i Egyetemi Könyvtárba? A feljegyzések azt mutatják, hogy a könyv valamikor 1914 és 1959 között, valószínűleg 1928 után, adományként került a bibliotékába.

Anderson professzor két hipotézist állított fel. Az első szerint az incunabulum (ősnyomtatvány) annak a megrendelőnek a tulajdonában lehetett, aki Londonban megbízást adott a Szent család/Mágusok imádata festésére. Mindketten ismerték Dante művét. A Paradicsom utolsó, 33. éneke inspirálta  Giorgio-t a Madonna és a gyermek ábrázolására. Később a névtelen ügyfél a rajz fölé feljegyezte a művész halálának idejét.

A másik feltevés az, hogy eredetileg Giorgione lehetett az inkunabulum tulajdonosa. Nagy hatással volt rá Az Isteni vígjáték. A Paradicsom utolsó énekében,  megjelenik előtte a Szűzanya, Dante hozzá fohászkodik. Ez ihlette a festőt nem sokkal 1497 után, hogy papírra vesse látomását. Később, amikor Giorgione meghalt, egy barátja vagy tisztelője lett az ívrét alakú könyv vagy lap birtokosa. A  korábban készült vázlat fölé firkantotta a nagy Giorgio halálhírét.

Természetesen többrétű, alapos elemzésnek vetik alá a leletet.  Igénybe vesznek új tudományos technikákat, eljárásokat is, amelyek évekig eltarthatnak. A felfedezés akár azt is lehetővé teszi a művészettörténészek számára, hogy átírják Giorgione helyét a művészettörténetben.

Képek:
- Fent A háromkirályok imádása
- Fekete-fehérben Dante vígjátékának tizenöt kiadása közül ez nagy formátumú (in folio), amelyet Velencében 1497-ben jelentetett meg Pietro Quarengi
- A három királyok imádása (részlet)
- A vázlatrajz, valamint a festő halálát feltüntető sorok
- Madonna a gyermekkel
- A szent család

Olvasás lótuszülésben

A humor a legkevésbé sem jellemző a doktori disszertációkra.  Talán azért, mert azt a látszatot keltenék, hogy nem eléggé tudományosak. A doktoranduszok kellő komolysággal adnak számot tudásukról. Így aztán a szakdolgozatok nem tartoznak a populáris olvasmányok közé. Talán, mert témájuk túlságosan földhözragadt és a szemléletük nem elég pozitív. Ráadásul, minél tudományosabb, annál nehezebben érthető és  ez fordítva is igaz. Na, persze nem az átlagembernek készülnek. Az ezotériáról szóló kiadványok viszont igen népszerűek a könyvpiacon. Domokos Áron ép ennek okait kutatja értekezésében. Emellett évszázadokon átívelő kultúrtörténeti áttekintést ad a misztika világáról, elemezve a vele kapcsolatos összefüggéseket az ókortól napjainkig.

A szerző közreadja az ezoterikus sikerkönyv írásának "titkos" receptjét. Igen jól ismeri a műfaj sajátosságait és rajongótáborának olvasási szokásait. Nyilván őt is bevonzotta az ezotéria irodalma. Nem csodálom, hiszen az agy belefárad abba a sok okos egyetemi olvasmányba, és jól esik a léleknek megmerítkezni a spirituális tanokban.  

Az alábbiakban zanzásítva megpróbálok ízelítőt adni a szerző tanácsaiból, mi kell ahhoz, hogy olyan ezoterikus könyvet írjunk, amit visznek, mint a cukrot:

Miket ígérjen a mű? Elsősorban boldogságot, harmóniát, derűt. Megvilágosodást. Önbizalmat, testi és lelki gyógyulást. Különleges képességeket, bűntudattól való megszabadulást, karriert, gazdagságot (...)
Milyen kulcsszavakat használjon a szerző? Benső, önismeret, tudat(osság), kozmikus tudat, gátlások, bűntudat, energia, hullám, kvantumfizika, meditáció, keleti hagyomány, intuíció, beavatás (...)
Hogyan épüljön fel és mi legyen benne? Legyen próza! (Ha terzinákban vagy esetleg hexameterekben írnánk meg, szóba sem állnának velünk (...) Legyen rövid! Ha hosszú, akkor legyen tagolt (...) Emeljünk a műbe rövid parabolákat, tanmeséket, bátran merítve a világ kultúrkincseiből (...) Legyenek benne gyakorlati tanácsok, amelyek legalább olyan fontosak, mint a kindertojásban a játék. Legyen benne Kelet! Főleg buddhizmus. Legyen benne meditáció! (...) Nyugtassuk meg az olvasót, hogy nem kell megváltoztatnia semmilyen mértékben az életét, vagy csak egy ici-picikét! Ne feledkezzünk meg a reinkarnációról. Emlegessük Jézust, Buddhát, Lao-cét, Platont. A könyv képi világánál a szimbólumok egyszerű mértani alakzatokból és színekből építkezzenek, a szimbolika hagyományainak megfelelően. Szóval, érted, legyenek geometrikusak... Ha élőlényeket szeretnénk a címlapra, válasszuk a sólymot vagy a galambot. Vagy bármit, aminek szárnya van, és nem csöpög belőle motorolaj.

Isten bizony, megéri fellapozni ezt a gyöngyszemet. Segít eligazodni az inviduális üdvkeresések sokféleségében. Nem utolsó sorban szembesít bennünket a saját balgaságunkkal, amikor a transzcendencia, a misztika, az irracionalitás világa felé fordulunk.

Forrás: Domokos Áron: Populáris ezotéria és az olvasás piaca
https://adoc.pub/a-popularis-ezoteria-es-az-olvasas-piaca.html
Illusztrációk:
Shtyrov Evgeniy: Teremtés, Rod isten sötét angyalokat avat be
A rózsakereszt temploma, Teophilus Schweighardt Constantiens 1618.
Astaroth pecsétje
A Teozófia tudománya
Turul madár a rakamazi ezüst korongon